Eriador Fesztivál

Történt, nem is olyan rég, hogy pár jó hobbittal elmentünk az Eriador Fesztiválra. Bakfölde mellett, az Öreg-erdőben rendezték egy tisztáson. 5 nap, 5 éjen át állt a mulatság, bár napközben leginkább a pihenésen volt a hangsúly, hogy legyen energia az esti mulatozásra. Én ugyan csak három napra mentem, de megérte. Volt jóféle pipadohányunk a Borbuggyan mentéről és a faluban söritalt is lehetett kapni. Bár a mulatságban is, de drágán mérték.

Annyira sikeredett a napközbeni pihenés, hogy nem is emlékszem, hogy este milyen koncerteken voltunk, pedig messzeföldről jöttek a kedvünkért. Azért néhány foszlány megvan. A Testi Egyenleg nagyon jó volt, de tömör, mert lezavarták őket a színpadról. A barátunkat, akinek a haját befonta egy helybéli menyecske az abrakolónál, déltengeri kalóznak festették ki, egy másik lány közülünk pedig tündevarázslattal zölddé tette pár tincs haját. Road volt, Depresszió és még a pattogós Firkin is! Összefutottam teljesen véletlenül egy környékbeli hobbitlánnyal, akivel együtt tanulok Bríben. És még a további napokban többször. Immár direkt. A sátramat nem tudtam hova felverni az összesereglett emberek és emberszerű lények miatt, úgyhogy ezen a napon még egy kolléga fogadott be.

Az Öreg-erdőről tudni kell, hogy Az öreg, sötét, korhadt szívű fák, mint a Fűzfa-apó, olykor varázslatot bocsáthatnak ki,  vagy ravasz módon odább sétálhatnak, hogy az utazót eltántorítsák eredeti útirányától, vagy egyéb gonoszságokat műveljenek, például orra buktatják az amúgy sem egyszerű sorsú fesztiválozókat útban sátraikhoz. Úgy átrendeződtek többször is, hogy alig találtunk oda a sajátjainkhoz. Pedig nem ittunk sokat, becsszavamra!

Másnap megpróbáltuk felkeresni az egyik környéken munkálkodó törpök által hátrahagyott bánya üregében keletkezett tavat. Bár a mulatság őrei azt mondták, hogy ne merészkedjünk bele, mert kelpik laknak benne Mi fittyet hánytunk a veszélyre, a meredek parton leereszkedve olyan idilli környezetet találtunk, amit nem várna a hobbit az Öreg-erdőben.
Mentünk másnap is. A kelpiket nem láttuk, pedig próbára tettük magunkat és még a tavat is átúsztuk. Bár egyikünk beszámolt arról, hogy valami megfogta a lábát, egy napok múlva gennyező seben kívül semmi baja nem lett.

A szombati nap az ugrándozós zenéké és a faluba bandukolásé volt egyébiránt. Szekeret csak az élelmesebbek stoppoltak közülünk, de közben legalább felfedeztük a tavat. Két koncert között pedig a mulatság bejáratánál kialakított abrakolónál ittuk a be nem vihető italokat. Ska-Pécs és Paddy and the Rats. Fergeteg és ugrabugra bár mindkettőnek kevés idő jutott. Aztán a sötét  hangzású Isten háta mögöttet is megnéztem, de az is csak tinglitangli volt az éjjeli Subscribe-hoz képest, ahol fél szemmel is elég volt nézni a
megőrülő embertömeget.

Harmadnap is a tónál múlattuk az időt, élvezve a társaságot és a pipadohányt. Estefelé néhány fémesebb zenekarocska után (Alcohol, Insane) és az alternatív Pál utcai fiúk megnézésével vetettük bele magunkat az igazi buliba. Supernem és Alvin és a mókusok buliját a lábam bánta, de azért két koncertet még végignyomtunk a kifulladásig :) A Fish! az énekes prosztó stílusától eltekintve marha jó volt, az Irie Maffia meg szintén meglepően tetszett annak ellenére, hogy nem ismertem őket. Az énekesnő valahonnan Haradból lehetett való. De a tegnapi PASO tömegzenekarának is Umbari dobosa volt. Az első napon meg, amikor én még nem voltam, egyenesen a Nyugati földekről, a tündék közül jött Twisted Sister lépett fel.

Még ingyen sermintákat is osztogattak napközben. Naná, hogy a nagyérdemű többször sorbaállt. Alapvetően nagyon jó volt az egész, eltekintve a Malátabár és a nagyszínpad közti összeférhetetlenségtől. Meg csak Bombadil Toma fellépése maradt el. A torkunk se száradt ki egyik nap sem, és az utolsó petákunkból még haza is jutottunk :)

írta Teljes holdfogyatkozás közben
Frodó
de genere Zsákos