A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. március 17., szombat

Kálvária egy koncertért

Nos tehát God is an Astronaut-koncertre akartam menni.

Egyedül, mert végül senki nem volt hajlandó eljönni velem :) De mondjuk ezt egyedül is lehet élvezni...

Szóval kedden sikerült is Veszprémben megvennem a jegyet a központban, tehát kimentem a szokott utamból emiatt. Kétszer is, mert hétfőn nem volt nálam készpénz és logikusan nem lehet ilyesmiért bankkártyával fizetni. Miért is lehetne... Másnap egy potom negyedórás procedúra végeztével, ahol is 5 különböző aszal/pultnál fordultam meg és 5 papírt írtam alá (ezzel néhány fa halálát okozva), kezemben is volt a jegy.

Másnap 16:00... a munkának vége, kijössz a gyárból...

16:39 Végre elindul a néptelen személyvonat a Megyébe. Az alpári nagymamán és idegesítő unokáin kívül semmi érdemleges esemény. Csak az, hogy Hajmáskér és Öskü környékén kirándulni akarok és megmászni minden sziklát.

17:45 Be is fut a vonat rendesen Fehérvárra

18:00 Hazatalpalás megtörténik. Pillantás a jegyre:  Kapunyitás: 19:00, no akkor 8 óra előtt csak nem történik semmi, addigra odaérek a vonattal. Evés, család üdvözlése, milyenvoltamunkajóvoltszokásoshogyvagytokmegvagyunk.

18:20 Irány vissza a pályaudvarra, pösti gyorsvonat elcsípése érdekében

18:40 El is indula a vonat lelkesen, ülök a kupéban még két emberrel. A "travel light" jegyében nincs táskám, se zeném, se könyvem, csak magam. Szerencsére az esetleges ottalvás meg volt már oldva. A környező kupékban a csepeli vasgyár nyugdíjasai kirándulásról hazafelé

19:10 Megállunk a martonvásári állomáson. "De fura, hogy itt megállunk, pedig ez gyorsvonat", "Hát hallottam, hogy változott a menetrend, de hogy már itt is megálljon a gyors, azt nem gondoltam volna" és hasonló mondatokat hallok.

19:15 Nagy léptekkel közeledik a kalauz, minden fülkébe beszól, "A vonat baleset miatt bizonytalan ideig áll". reakcióm: O.O  Persze felbolydult a kocsi, hogy mégis mi a fene, biztos elgázoltunk valakit, nénik hada lóg az ablakban, hogy lássák, mi történik. Persze mindenki nagyon sietett volna haza. A sok élettapasztalattal rendelkezőket nekem kellett felvilágosítanom, hogy nem mi gázoltunk, akkor nem így álltunk volna. Mindenki a kalauzt akarta előkeríteni, de őt már soha többé nem látták...
Telefonálás össze-vissza. Fél óra állás után már alternatívák keresése részemről is. Megtudtam otthonról, hogy negyed tízkor megy még egy busz Martonvásárról Pestre, dehát az már nagyon késő. Én is így gondoltam, úgyhogy azt mondtam magamban, ha addig nem megyünk sehová, a következő vonattal visszafordulok. Igen ám, de visszafelé se jöttek vonatok, mindkét irányban álltak a baleset miatt (amit a mai napig nem néztem meg, hogy mi volt).
Talán még élveztem is volna a helyzetet kicsit, ha nem lettem volna azon kevesek egyike, aki tényleg időre mentem volna valahova. Poénos volt hallgatni az eszmecseréket a sérvről és egyéb különféle betegségekről, a maxra csavart hordozható rádióból a híradót és ücsörögni a hűlő bőrülésben. Jól jött volna egy okostelefon, megnézhettem volna azon a bizonyos térképes alkalmazáson, hogy mennyi vonat ácsorog, mi a helyzet egyáltalán.
Elhatároztam, hogy ha záros határidőn belül nem megyünk tovább, megpróbálom azt a buszt megjátszani. Szerencsére kb. mindenki mással ellentétben én tudtam, hogyan kell a buszmegállóba eljutni. Most már csak abban reménykedtem, hogy hosszan játszik az előzenekar...

20:40 Szomszéd fülkéből kopasz csővázashátizsákos mókus megelégeli a dolgot. Leszáll, indul gyalog valamerre. Nyugdíjasok néznek utána. "Na ennek elege lett", "Biztos stoppol, hülye", "Milyen messze van Érd?""Hát még vagy 18 km"

20:45 Nekiindulok én is, Kopasz tanácstalanul álldogál az állomás előtt. Mondom neki merre van a buszmegálló. "Áá, jönnek értem kocsival". Ja kérem.
Bandukolok befelé, szembe Pestre bulizni igyekvők csoportjai jönnek. Gondolom negyed órás út maximum A kereszteződés, ahonnan a busz megyen.

20:50 Diszkrét vonatfütty az állomás felől... fuck, ez elindult mégis gondolás.
Na mindegy, most már nincs visszaút, megint egy szar döntés maximum. Azért sem nézem meg azóta sem, hogy meddig ácsorgott ott a vonat. Azért a biztonság kedvéért az ellenoldali buszmegállóban megnéztem, mikor megy Fehérvárra busz, just in case. 4:50. hát ezt buktam.
beállok a másikba. Nem vagyok egyedül, egy tucat 18 év körüli srác iszik és ortályozik a megállóban. Néhányan a rájuk építő szemközti 0-24-es Kalmárnál verik el a szüleik pénzét, néhányan az aznapi töridogát tárgyalják ki 120 decibellel. Egyenlehúzottgatya, egyendeszkáscipő, egyenkapucnispulcsibőrkabát.
"Ha most idehánysz, veszek neked egy vodkát" "Ba***g és tényleg idehányt, úúúristen".
Egy srácnak szétszakad a gatyája, miközben fejbe akarja rúgni a másikat. A többiek meg a röhögéstől.

21:19 "Mindenki viselkedjen normálisan, itt a buuuuusssz!" Tehát 20 helyi arccal felszállok a baracskai partyjáratra. Szól a cigányhifi (gy.k. kihangosított mobiltelefon), van hangulat, aztán csak bepunnyadnak végül az arcok. Nem is csoda, mert majdnem egy órát megy az az okos busz a Kelenföldi végállomásáig. Agyam eldobom. Nem csoda, ha Martonból mindenki vonattal jár be. Még így is, ahogy. Szerencsére sofőrbácsi van olyan előzékeny, hogy a Kelenföldi pu.-nál a 7-es busz megállójában villogó :01 számot észrevéve nem megy be a végállomásra, hanem előbb megáll és kinyitja az ajtókat, hadd rohanjon a gyereksereg átszállni.

22:20 Belevegyülés így a pesti éjszakába. Mindenki bulizik, aki él és mozog. Van aki szalagavatóról siet, van akinek csak péntek este van szerdán. De engem ez baromira nem vigasztal, most már abban reménykedem, hogy talán több előzenekar volt, és talán elcsípem még a főzenekar végét.

22:35 Leszállás a Blaha Lujza téren, rohanás át a trolibusz felé, amit hihetetlen előrelátással kinéztem, hogy pont a Dürer kert előtt rak le. Dehát miért is ne lenne éppen ellopva a menetrendje. Megerősítenek ácsorgó wannabe utasok, hogy igen, ez a 74-es megállója és a Városliget felé, ja.

22:50 Még mindig ácsorgunk és várunk. Az összes reményem elszáll. Najó, azért benézek, hogy elmondhassam, hogy ott voltam, aztán elmegyek és próbálom elcincálni Zsoltit legalább egy sörre, ha már ez így nem jött össze. Már rég feladtam volna, ha nem kerül 3200 forintocskába a jegy (és még örülhetek), sőt el se indulok, ha nincs megvéve előre, fárasztó ám a napi 8 óra munka:)

22:55 Jippí, megjött a troli. Viszlát belvárosi éjszakai élet, viszlát partiapokalipszis.

23:00 Pont a Dürer kert előtt áll meg a busz. Pár ember lézeng a bejáratnál. Hát itt tuti nem terem babér. Bemegyek, nem is kérik a jegyem. Szontyoli ábrázat. Azért gondolom elnézek a nagyterem felé, mi a helyzet. Ismerős hangok ütik meg a fülemet. Hát ez még taaart :):) Gyorsan szaladnék, jegy lecsekkolva, ruhatár nemkő, és tényleg.
Odaértem. Az utolsó 5 számra, de odaértem. És megérte. Fények. Hullámzó emberek (félház [!]). Elveszés.

Suicide by Star
Forever Lost
Route 66
--- vissza--vissza-----
All is Violent, All is Bright
Fireflies and Empty Skies


Jobban szóltak, mint felvételről. Dehát ha már ezt rebesgették róluk. Szóval fél óra tömör gyönyör után elbúcsúztak, én meg Zsolti felé vettem a lépteimet újabb puzzle-darabot a helyére illesztve a Keleti-pu. felé. Miért is járna a metró éjfélig. Nodesebaj. 
:)


Tök jó lett a lakása Zsoltinak. És még ikeás asztalt is ajánlott nekem, hogy vegyek én is olyat. De most per pill már vagy nincs, vagy nem olcsó.

2011. december 8., csütörtök

Random leírnivalók

Ezeket most azért írom le, mert beleírtam a telefonomba anno, hogy el ne felejtsek megemlékezni róluk.

Szóval.
Dinnyés most megújuló vasúti megállóhelyénél a hetes út hídjának tövében felirat: KAZINCBARCELONA

A Déli pályaudvaron régebben fellógatott kitömött varjakkal tartották távol a galambokat a belső terektől és az aluljárótól. Mondjuk azóta ezek megszűntek. Biztos valakik panaszkodtak.

Meg azt kell még leírnom, hogy tavaly nyáron, amikor tiszteletemet tettem egy napig a Szigeten (tudjátok, az Andúinon, a tünde hajógyárak közelében lévő fesztiválon) miket láttam.
GWAR - szörnyes metál iszonyat jelmezekben, fröcskölő művér, levágott Hitler-Godzilla
Toy Dolls - 30 éves brit poénpunkvirtuózok, fejbedobtak egy mojitoval, egy lány órák múlva szedett ki egy zsályalevelet (vagymit) a hajamból
Hives - nem emlékszem, svéd életteli punkrock
Ska-P - hatalmasat táncoltunk Pannáékkal. Majdnem elvettem más lányok piáját, mert azt hittem, az enyéim letették, és ők meg elvették tőlük. De megállapodtunk, hogy megkóstolom és eldöntöm, hogy az volt-e az. Nem az volt. Jót nevettünk.
Firkin - magyarok ír kocsmazenét punkosítanak
Bad Religion - amerikai punklegenda, ez volt az utolsó. örültem, hogy tudtam állni még. De a tömeg megtartott
Alvin és a mókusok - azt hiszem, nem kell részleteznem
Children of Bodom - ha már ez is aznap volt, meg kellett nézni. Rossz volt a hangosítás, de az elejére mentünk a tömegnek azért
Ill Nino - ez meg a legjobb volt. Alig ismertük a bandát, mégis nagyon jót ugráltunk rá. És csak mi voltunk olyan élelmese Pannával, hogy a sátor oldalában felállított szélgép elé álltunk rázni a rőzsét. partyfotókat mégsem találtunk később :D

A sztorihoz hozzátartozik, hogy benn akartam maradni a napijegyemmel, ameddig ki nem szúrnak. Másnap 5-ig rendben is volt minden. Feküdtem a sátor előtt, várva, hogy mehessünk koncertre, már épp indultam volna, amikor megjelent az ÁVH, mondtam, hogy épp most ébredtem, de szépen megkértek, hogy sétáljak ki... Túl rendes állampolgár vagyok.

2011. szeptember 1., csütörtök

Kis napi ömlesztett

Napi Petőfi Rádió Top Hit



És valóban. Pesten még tart a nyár.

Napi vicces kép


Amely a hindu, buddhista és más indiai vallások imakezdő hangjával játszik, de először nekem az jutott az eszembe, hogy a buddhisták passzív ellenállására rímel.

Napi Basszus


Majd meglátod.

Napi bunkó

Eszembe jutott az az élmény, amikor majdnem a képébe röhögtem valakinek Érden a múltkor.
Megyek reggelfelé a vasútállomásra. Épp beérkezett Pest felől egy vonat, sokan szálltak le róla. Köztük egy kiéltnek tűnő nőszemély, aki nagy léptekkel és hatalmas hanggal közeledett az őt váró (feltételezem) faszijához, valószínűleg életében ezen a helyen először. Tehát a sok érdi ember közül ez a hang hallatszott ki.
- Hát hova hívtál te? Miféle alpári hely ez?
Azt hiszem nem tudom leírni azt a tarkóncsapnálaklapáttal-érzést, amim akkor volt. Vajon milyen lehetett a helyieknek. És hányan gondoltak vajon arra akkor, mint én, hogy mennyi de mennyi ezerszer lepusztultabb vasútállomás vár még Pesten felújításra, és hogy lehet az, hogy a talán még két éve sincs, hogy átadott állomás Érden máris hogy néz ki.

És végül.

Napi Menü

Rántott gombafejek saját kezűleg.
És remélhetőleg némi sörkülönlegesség a Somló utcából a Gellért-hegy lankáin :)

Ez az egész dolog sokkal poénosabban hangzott a fejemben. Mostmár mindegy. Hupsz:)

2011. augusztus 29., hétfő

Zenei körkép kicsit

Ma az öcsém megkérdezte, milyen zenét hallgatok mostanában. Nem szokta. És én se szoktam ilyesmin elgondolkodni, hogy éppen vannak-e nálam ilyen trendek:D
Úgyhogy összegyűjtöttem kicsit (talán leginkább magamnak, hogy emlékezzek:), hogy mennyire tág/szűk zenei mezsgyéken mozgolódom mostanában.
Kár, hogy szavakba azt nem lehet önteni megfelelően, hogy miért jó ez nekem...

Először is van ez a noname indusztriális metál Kanadából. Egy ember csinálja a saját gyönyörűségére, és ingyen adja. Térképet nagyon jó csinálni közben :)



Aztán van a feröer-szigeteki folk metál, ami elég hosszú ideje mindig aktuális, főleg a kórusos részek miatt. Ők megteszik azt a szívességet, hogy nem hörögnek. És nem is távoli szigeteket jelent a Feröer, hanem birkát. Ennyit a nyelvészeti megérzéseimről.



Maradjunk északon és vesszünk el a norvég Lumsk zenéjében. Trollokról énekelnek általában lassú számaikban, nem ritka a trombita sem. Nálam veri a Nightwisht.



Egy huszárvágással teremjünk az Egyenlítőn, de még mindig maradjunk a folk-metál háza táján. Ez errefelé igencsak mást jelent. Szingapúri arcok zúznak Shiva segítségével "védikus metált". Ommm



Még délebbre megyünk, mert Parkway Drive-ot is hallgaték. Szimpatikus metalcore Ausztráliából. Meg úgy tűnik szörföznek is.



Végül, de nem utolsósorban hajrá ezeknek a srácoknak, akik nagyon fehérváriak és nagyon jól tolják az ipart az experimentális metál szcénában, ha szabad így kifejeznem magam :D Be kéne futniuk igazán. Vagy legalább koncertezniük.
Itt van mindenük: http://soundcloud.com/rednekk

<iframe width="560" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/sdb2wJV5FN4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

2011. július 17., vasárnap

Hegyalja Fesztivál II.

Mivel, hogy jöttek Zsoltiék, kellett kicsit mászkálni velük, ezért viszonylag későn álltunk neki direkt koncerteket nézni. Depressziót mondjuk hallottuk jórészt, de az bárhol, bármikor :) Konfliktkor meg még tollászkodtam/aludni próbáltam.
Najó, Tomi kedvéért:P


A Rómeó Vérzikből annyi esett le a sátor messzeségében, hogy mindenkit meg akarnak dugni. Meg kellett keresni Zsoltiékat, nehogy eltévedjenek. Ja és egy kikötött csónakban aludtam kicsit a Bodrogon.

Így hát Dalriadára mentünk először. Ez ilyen dupla. A képek és zene összefüggés(telenség)ét most ne firtassuk, az az apropó hogy az első az kedvenc, a másikban meg a Korpiklaani énekese is énekel finnül, és ez most megesett élőben is, tökrészegen. Ennél több embert csak PASO-koncerten láttam színpadon egyszerre.


No, ezután Isten Háta Mögöttre nem nagyon jutott idő a környezetbarát söröspohár újratöltése miatt, meg közeledett a Guano Apes kezdése, ami ritka helyen esik mindig ugyebár. Sajnos nagyon erőltették a visszatérő albumukat, aminek annyira nem örültem. A klasszikusokat úgyis ismeritek, de a kedvencemet nem biztos.


Na de azért az nem maradhatott ki, amit valahol a 2000-s évek legnagyobb magyar rockszámának szavaztak vagy mi. Legalábbis én megszavazom.


Mivel képesek voltak a Korpiklaanit egy időpontba tenni a Guano Apesszel, csak pár számra tudtam odaugrani, mert azért az kell. Amúgy a vodka finnül viina. De annak ehhez most kivételesen nincs köze:P


És még ugyanekkor volt az Alvin is, a legkisebb színpadon, hogy ezt is említsem, szóval maximális gratuláció... No, de jött a Slayer, hogy lekaszaboljon 60 hangfallal. Nekem igazából nem tetszett így előismeret híján, de a közelben tűzzsonglőrködők és az égen jókor cikázó villámok azért csináltak nem kicsi hangulatot. Ezt, amit ismertem, meg el el se játszották. Régebbi, mint én.


Ezután meg már a Foreign Beggars nevű érdekes elektronyos zenét nem volt fülem megnézni.
Viszont volt még PICSA a Narancsterror ellenére ;) Basszus, már ők is 20 évesek.
Ez is olyan, hogy nem lehet legkedvencebbet választani. Ezt viszont játszották:


Utolsó nap találtam egy Sárit, úgyhogy mindig volt kivel koncertre menni. Eveztünk is négyen.
Zeneileg meg meg kellett nézni az Alejandrot, bocsánat, a Heliát, a nyitottság jegyében. Azért a többi szám se volt rossz fültágítós emberektől :P.


PASO-hoz meleg volt nagyon, de azért arról mindig kiderül, hogy jó, bár én mindig az ellenkezőjét hiszem. Kedvenc azért megvót.


A Raunchy nem "karcolt be" annyira, szóval attól még, hogy dán, nem biztos, hogy kiváló:D Úgyhogy inkább lángos evődött?


Viszont a Blind Myselfen (is) összefutottam Brí-beli évfolyamtárssal, eldumáltunk, miközben körbehajtották körülöttünk a vonatozókat. Igen, ez Beatrice-feldolgozás :)


Kötelező program volt a Ska-Pécs, akik strandlabdákat rugdalva spanyolul éneklik a SKA-P-t. Meglepően jó minőségű koncertvideót találtam róluk. Azóta kicsit már profibbak :D


Ezután egy számomra tök ismeretlen bandát, a Kerekes Band-et néztük meg, akik egészen firkini magasságokban keverik a népies zenét a mindennel. Sőt a Rage Against The Machine-tól is eljátszották a Killing in the Name of-ot. One more drink, Lacikáim? Szóval ilyen kell még majd.


És akkor jött az utolsó várva várt. Azt se gondoltam volna, hogy ennyien ismerik egyáltalán Magyarországon a Heaven Shall Burnt. Hatalmas koncertet csaptak, a nép már magától talált ki különbnél különb pogózós játékokat. Még eveztek is a vége felé. Szóval hatalmas volt. Pont ilyen. Német metalcore mély szövegekkel.


Úgy az egész Hegyalja. Úgy, ahogy volt. Asszem eddigi legjobb fesztiválélmény. Zeneileg mindenképpen a legintenzívebb. Na, erre való a blog. Memória azoknak, akik elfelejtem azt is, hogy milyen számban és személyben kezdem a mondatot.

Hegyalja Fesztivál

(videjós megaposzt)

Na, e köré most nem kerítek gyűrűkurás sztorit, lényeg, hogy a Széltető alatti bortermő városkában rendezték a folyóparton. Még kenuztunk is a belefolyón, mint egyszer már. Találtunk trollokat a híd alatt. De ezek sátorban laktak és Slayert hallgattak.

Valamint finom a töltött lángos, és a sátrak hamar felmelegszenek. Megmásztam a Széltetőt is, szerencsére a motoros nazgulok nem láttak meg, csak a fesztiválon odabent találtak meg egy koncerten azt hiszem, mert az egyik eléggé bordán szúrt a könyökével, egy másik meg a nyakamat célozta.
Másik napon meg elmentem az eposzi nevű Rakamazon át (ide gyalog) a harmadik faluba, ahol megnéztem a földvárat, ami nagyon ősi, még az másodkorban építették a rohírok.
Ja és persze jött egy hobbittárs is, aki itt le lett törpézve. Így jár az, aki ember-barátnőt választ :P Meg sok más ismerős és pajti lehetett volna illetve lett.

No akkor ide meg rakok videókat azokról/tól, amiket láttam. Azt hiszem nem leszek kicsinyes és olyat is beteszek, amibe csak belenéztem akár de tetszett. Figyelem, a dalszövegek illetve zenei stílus nem mindig tükrözi a szerzőt :D Legalább időrendben vannak.


Epik Madonna-feldolgozás


Supernemtől nem tudtam melyiket raktyam ide, de ezek mentek a fejemben, miközben én meg a hegyre.


A furcsamikrofonú és iszonyatrasztájú Amorphistól szintén nehéz választani, mert nem azt játszották, amit ismerek. Ezt hiányoltam:


Az Airbourne meg nem más, és most plagizálok, mint az ausztrál AC/DC. :P Tényleg nagyon-nagyon jó lett volna.


De ezt annyira nem nézhettem, mert kötelességemnek éreztem, hogy végigtáncoljam a Toasterst. Kinek van még 30 éves működő kenyérpirítója?
Ilyen volt, csak a kellő helyekre Hungary volt beszúrva. Oh, shit! Oh, shit! SKAndálása :)


Scooteren meg nem voltam utóbbi kettő miatt, de nem bánom :) Töpp-töpp-töpptöröröpptöpptöpp skandálás így is volt négy napon keresztül bárhol. Ez volt az első nap. Ez elég hosszú lesz így, de legalább a saját memóriámat is segítheti h mit láttam.

A nap végére meg maradt a Parkway Drive, a szintén ausztrál szimpatikus-metalcore. De ilyenféle pogókat még életemben nem láttam, mint ott. Aztán kiderült, hogy nem ritka a circle-pit a hegyalján :D Poénos volt, hogy a törött lábú gitáros tolószékben és bukósisakban játszott, a másik meg kalózsapkában. Erről is van fesztiválos felvétel, if interested.




Másnap zeneileg először belenéztem a Sear Blissbe, csak mert érdekelt, milyen a black metál trombitával. Érdekes és jó.

Ezek után azt kell mondanom, hogy Watch My Dying, méltatlanul világosban.


Ezután a Kiscsillagot akartam megnézni, de nagyon érdektelen volt, a Bloody Roots meg épp ellenkezőleg. Most legyen Bloody Roots? Dehát az Sepultura! Onnan a név, el is játszották, de akkor már sajátot. Sajna élőben jó csak. Ajánlom Pavarottit is.

Aztán Pennywise, az egyik várva várt. Ráadásul az Ignite magyar származású énekesével jöttek, úgyhogy volt A csitári hegyek alatt... is :D Szóval nagyon nagy volt. Jaj.


És akkor még csak most jött a Mastodon, hogy leharapja a fejünket. Sajnos a dob elnyomta a gitárok virtuozitását, de azért úú.


Inkább a másik két napot egy másik bejegyzésben jegyzem be :)

2011. június 15., szerda

Eriador Fesztivál

Történt, nem is olyan rég, hogy pár jó hobbittal elmentünk az Eriador Fesztiválra. Bakfölde mellett, az Öreg-erdőben rendezték egy tisztáson. 5 nap, 5 éjen át állt a mulatság, bár napközben leginkább a pihenésen volt a hangsúly, hogy legyen energia az esti mulatozásra. Én ugyan csak három napra mentem, de megérte. Volt jóféle pipadohányunk a Borbuggyan mentéről és a faluban söritalt is lehetett kapni. Bár a mulatságban is, de drágán mérték.

Annyira sikeredett a napközbeni pihenés, hogy nem is emlékszem, hogy este milyen koncerteken voltunk, pedig messzeföldről jöttek a kedvünkért. Azért néhány foszlány megvan. A Testi Egyenleg nagyon jó volt, de tömör, mert lezavarták őket a színpadról. A barátunkat, akinek a haját befonta egy helybéli menyecske az abrakolónál, déltengeri kalóznak festették ki, egy másik lány közülünk pedig tündevarázslattal zölddé tette pár tincs haját. Road volt, Depresszió és még a pattogós Firkin is! Összefutottam teljesen véletlenül egy környékbeli hobbitlánnyal, akivel együtt tanulok Bríben. És még a további napokban többször. Immár direkt. A sátramat nem tudtam hova felverni az összesereglett emberek és emberszerű lények miatt, úgyhogy ezen a napon még egy kolléga fogadott be.

Az Öreg-erdőről tudni kell, hogy Az öreg, sötét, korhadt szívű fák, mint a Fűzfa-apó, olykor varázslatot bocsáthatnak ki,  vagy ravasz módon odább sétálhatnak, hogy az utazót eltántorítsák eredeti útirányától, vagy egyéb gonoszságokat műveljenek, például orra buktatják az amúgy sem egyszerű sorsú fesztiválozókat útban sátraikhoz. Úgy átrendeződtek többször is, hogy alig találtunk oda a sajátjainkhoz. Pedig nem ittunk sokat, becsszavamra!

Másnap megpróbáltuk felkeresni az egyik környéken munkálkodó törpök által hátrahagyott bánya üregében keletkezett tavat. Bár a mulatság őrei azt mondták, hogy ne merészkedjünk bele, mert kelpik laknak benne Mi fittyet hánytunk a veszélyre, a meredek parton leereszkedve olyan idilli környezetet találtunk, amit nem várna a hobbit az Öreg-erdőben.
Mentünk másnap is. A kelpiket nem láttuk, pedig próbára tettük magunkat és még a tavat is átúsztuk. Bár egyikünk beszámolt arról, hogy valami megfogta a lábát, egy napok múlva gennyező seben kívül semmi baja nem lett.

A szombati nap az ugrándozós zenéké és a faluba bandukolásé volt egyébiránt. Szekeret csak az élelmesebbek stoppoltak közülünk, de közben legalább felfedeztük a tavat. Két koncert között pedig a mulatság bejáratánál kialakított abrakolónál ittuk a be nem vihető italokat. Ska-Pécs és Paddy and the Rats. Fergeteg és ugrabugra bár mindkettőnek kevés idő jutott. Aztán a sötét  hangzású Isten háta mögöttet is megnéztem, de az is csak tinglitangli volt az éjjeli Subscribe-hoz képest, ahol fél szemmel is elég volt nézni a
megőrülő embertömeget.

Harmadnap is a tónál múlattuk az időt, élvezve a társaságot és a pipadohányt. Estefelé néhány fémesebb zenekarocska után (Alcohol, Insane) és az alternatív Pál utcai fiúk megnézésével vetettük bele magunkat az igazi buliba. Supernem és Alvin és a mókusok buliját a lábam bánta, de azért két koncertet még végignyomtunk a kifulladásig :) A Fish! az énekes prosztó stílusától eltekintve marha jó volt, az Irie Maffia meg szintén meglepően tetszett annak ellenére, hogy nem ismertem őket. Az énekesnő valahonnan Haradból lehetett való. De a tegnapi PASO tömegzenekarának is Umbari dobosa volt. Az első napon meg, amikor én még nem voltam, egyenesen a Nyugati földekről, a tündék közül jött Twisted Sister lépett fel.

Még ingyen sermintákat is osztogattak napközben. Naná, hogy a nagyérdemű többször sorbaállt. Alapvetően nagyon jó volt az egész, eltekintve a Malátabár és a nagyszínpad közti összeférhetetlenségtől. Meg csak Bombadil Toma fellépése maradt el. A torkunk se száradt ki egyik nap sem, és az utolsó petákunkból még haza is jutottunk :)

írta Teljes holdfogyatkozás közben
Frodó
de genere Zsákos

2011. január 13., csütörtök

Egy város szerkezete

Mindenkinek, aki tanult már várostervezést.
Kár, hogy csak a szellemi melléktermékeimet helyezgetem el ide. :)
(Régebbi csinálmány, de most jött elő)

2011. január 12., szerda

Over den hede

Napok óta bele van ragadva a fejembe egy dal. Illetve az alant található vikinges számnak a nyitókórusa. Azon még a tudós jutúbkommentelők is vitatkoznak, hogy ónorvégül, dánul, vagy neadjisten feröeriül éneklődik-e (általában kiegyeznek Gøtudanskban), mindenesetre újracsak felkeltette az érdeklődésemet az északi nyelvek iránt. Utána akarok olvasni, hogy vajon jobban különböznek-e a skandináv nyelvek, mint a szlávok, vagy esetleg van köztük annyi hasonlóság, mint a külön nyelveknek csúfolt szerb/horvát/bosnyák/montenegrói/stb. között :)

Főleg, hogy úgy néz ki, meglátogatjuk Katust Joensuuban, Finnországban, ahol erasmusoskodik, szóval nem ártana felfrissíteni a porosodó néhány szavas finn-tudást. És ha végül sikerül kocsival menni, végre teljesülnek talán a balti álmaim a balti államokban. És megígérem, hogy hallgatok arról, hogy az észtek litvánok lettek. Ezenkívül is rengeteg helyre kéne eljutni, ha már Csabát nem sikerült meglátogatni La Corunában úgyse. Lássuk csak: tervbe van véve a Krím-félsziget jó ideje, felmerült az Albánia-Macedónia hardcore-Balkán, egy kis laza bicajozás szanaszét az országban, terv szerint a Tápióságban, Retyezát-túra kisbusszal, valamint Londonban is lenne egy jelenésem.
A gond az, hogy amíg az embernek lenne ideje utazni mindenfelé, addig pénze nincs általában. Ha meg már van pénze, akkor meg ideje nincs. :( Az vigasztal, hogy én olyan varázslatos vagyok, hogy nekem egyik sincs jelenleg :D Valamint kiderült, hogy a vigasztal az rövid í. És milyen logikus.
Na, de lényeg a lényeg - jöjjön velem mindenki mindenhová. Over den hede!

2010. december 23., csütörtök

Hangulat Karácsonyra

Én ezzel kívánok Boldog Karácsonyt mindenkinek. Legyen olyan hangulatotok tőle, mint nekem, és akkor minden jó lesz :)







ui. Ki jön velem ma estére a Köd-hegység tövébe, az utóbbiak hazájába koncertre? :)

2010. október 14., csütörtök

Nájsz

Willis Drummond estére, bele a pici pofitokba. :)



Előadáskitalációhoz baszkoktól.

2010. október 8., péntek

Itt lakom, ni. :)


Nagyobb térképre váltás

Az ablakot, meg az ajtót majd kerekre cserélem, de az a legkevesebb :P
De mostmár nekiláthatok a fontos teendőknek, hogy meghosszabbodott a napom 4 órával.

2010. október 5., kedd

Megvan.

Két dolog is.

Az egyik, hogy vettem jegyet ezekre, amik egyszerre lesznek egy helyen :)



És örömmel tölt el, hogy ezt a világkedvenc zenét még nem raktam ki ide, mert



ez jut például eszembe a másik örömteli dologról is, miszerint holnaptól lesz hol laknom Bríben. A köves út már feltörte a lábam úgyis a mindennapos oda-vissza menettől.
Úgyhogy juppí.

2010. szeptember 29., szerda

Üröm a sörömben

Ha pesszimista lennék, most élvezkedhetnék, hogy megmondtam, hogy ez lesz. De amíg össze nem gyűjtöttem a fejemben, hogy mi nem sikerül, nem is tűnt fel, hogy ennyire rosszul áll most a csillagom.
Merthogy:

- First and foremost: nóvumennókráj, ha lenne, krájna is, mert most annyira sem érek rá semmire, mint eddig
- Egy hónapja nem találok rendes albérletet, pedig az cirka 4,5 órával hosszabbítaná meg a nap hatékony részét. Amiről már azt hittem, hogy az enyém lesz szoba, azt meg kiadta az anyagias néni 2 másik embernek
- A munkatársam lelépett egy teljes munkaidős állás kedvéért (najó, lesz ki pótolja, de az nem ugyanaz lesz)
- Lemaradtam mindkét felsőoktatási intézményen a szoctám pályázat benyújtásáról, hála a körültekintő tájékoztatásnak és a bürokrácia útvesztőinek is, valamint talán saját magamnak leginkább, aki nem rugdosok mindenkit kellőképp
- És mindennek a tetejében egy sertés követ mindenhova. Hiába futok.


De azért lecchevölúk a mérleg másik serpenyőjére is:

- Tanulok japánul ^ ^
- Tanulok németül, és két hét alatt annyira belengte a friss szellő az agyam szenespincéjében elraktározódott passzív tudást, hogy a németországi ösztöndíjakról szóló echte-német néni előadását tökjól megértettem
- Felfedeztem, hogy vannak azért értelmes emberek is a BGF-en
- Azt dolgozom, amit szeretek, és érdekel a diplomatémám
- Másztam sziklát (thx to Viki és az egész csapat :) és hihetetlenül élveztem
- Hétvégén pedig megyünk Bódvarákóra utóbulit csapni, kivételesen kocsival, és ezt senki nem veheti el tőlünk




De talán mivel alapból észre se vettem volna, hogy mennyi bajom van, és alapvetően jó a kedvem, azt a következtetést vonom le, hogy lesz még kutyából úthenger. :)

2010. szeptember 22., szerda

Néha így érzem magam

így
Sajnos itt nem jelenik meg, úgyhogy rá kell kattanni.



meg így is.
Amúgy elolvastam Che Guevara hobitttárs naplóját és azt hiszem, jól döntöttem, hogy mégse vettem olyan pólót. :)

2010. szeptember 17., péntek

Előadtam

Kivégeztem Cholnoky Jenőt. Vagyis előadtam, amit már április óta tudtam, hogy fog kellenem. Persze így is nyilván az utolsó pillanatra maradt az előadás összerakása.
Szerencsére a konferencián az ebédszünetben sikerült belógnom a terembe és még módosítani a betűtípust a powerpointomban, hogy ne lógjon ki a cím a legelső diáról XD Azt mondták, jó voltam. Kaptam egy raklap könyvet is mellé.

Ez jutott eszembe akkor:




Tökjó volt utána még egy Érdi (Bríhez közeli, dúnadánok lakta hely) tavernát felfedezni és egy pintet meginni. Ettünk lepényt, kétszer is. Najó, rendeltünk pizzát, meg később még lángost is ettünk. 10 perccel zárás előtt érdemes menni - minden maradékot rátesznek a sajtos-tejfölös-lilahagymásra :P
És mindez csak 320 Ft-ért :)

2010. szeptember 15., szerda

Róka hasa rádió



Elhatároztam, hogy a kedvenc zenéimet mutogatom majd néha, attól függően, hogy mi tetszik éppenö. Lesznek nehezen fogyaszthatóak is, pl ez.

2010. szeptember 10., péntek

Ska

Hogy miért is szeretem a skát? Azt itt most nem fogom kifejteni, inkább megmutatom, hogy melyik szám hatására esett le, hogy ennél jobb zenét nem lehet csinálni. '99 ködös őszén életem első és asszem utolsó focis ámítógépes játékával játszottam, a FIFA '98-cal, ennek egyik betétzenéje volt a Reel Big Fish egyik száma. Persze csak 17-18 éves koromra derítettem ki, hogy mi is ez a szám, meg addig nem is hallottam a "ska" kifejezést, ezért nem is tudtam senkinek elmagyarázni, hogy mondja már meg, ugyan, hol találok olyan zenét, amiben szaggatott gitározás keveredik fúvóshangszerekkel :D De majd azt is belinkelem, amivel újra felfedeződött a műfaj :)



Azt mondjuk nem tudom, miért japánul beszélnek a klipben...

2010. szeptember 1., szerda

Rendrakás

Az életben és a szobában is. De legalább a PICSA felvidít. Megyünk is Fezenre lett légyen vala a sok kici hobbitkávalö.



Amúgy találtam az asztalomon 100 m damilt és egy Árpád-sávos plüsshalat
megtaláltam a spanyol nyelvvizsgabizonyítványomat,
találtam Nyugat-Ukrajna és Zell am See térképet,
Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot c. munkáját
szájharmonikát és biciklislámpát, valamint a PUK-kódomat.

És kaptam 12 gramm chipset is a minap. Azért ez a neve, mert csíp?

2010. augusztus 28., szombat

Kapuzat

Eveztünk a Bodrogon (az Anduin egyik mellékfolyóján) és hazafelé Sárospatakról igen kreatív dolog ütötte meg a szememet Szerencs határában. Mivel Szerencs a "Hegyalja kapuja", itt kezdődik a Világörökség részét képező Tokaj-hegyalja Borvidék, a város egy impozáns kapuzatot épített a határába. 18 méteres kőborítású kolosszuson figyel a szárnyszerű 12 méteres ácsolat. És még kilátó is. Nekem nagyon bejön :D



Csak úgy, mint a Folk Error, amire hatalmasat tomboltunk tegnap a Paddy and the Rats után még. Én meg voltam lepve, hogy erre is ilyen jót táncoltunk :D De valahogyan erről a zenéről furmányos gondolatátvitel során mindig ez a kapu jut eszembe.




Utóbb belegondolva... lehet, hogy a Két Tornyot láttuk ???!!!