A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ego. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ego. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. december 10., csütörtök

Hóman Bálint tervezett székesfehérvári szobra ügyében

Én is azon nemkevesek közé tartozom, akik ismerete Hóman Bálintról egészen eddig kimerült abban, hogy tudtam, hogy ő volt a szerzője a magyar történelmet egyik legátfogóbban bemutató könyvsorozatnak, a Magyar történetnek. Amúgy itt az egész letölthető, potom 1892 oldal.
Különben sokáig azt hittem másokhoz hasonlóan, hogy a Hóman Szekfű egy darab ember neve. De nem.
Tehát ezt írták Szekfű Gyulával közösen, róla pedig utca van elnevezve Fehérváron, szóval felkaptam a fejemet már akkor, amikor először hallottam, hogy a másik jelentős történésznek meg szobrot akarnak emelni.

Egy szó, mint száz, kiderült, hogy nem olyan egyszerű a politikai múltját félretéve egy embernek, mint tudós történésznek szobrot állítani. Több pro és kontra cikk olvasása után az alábbi tűnt leginkább tárgyilagosnak és nem részrehajlónak a politikusként antiszemitizmussal megvádolt történésszel kapcsolatban. Kéretik ilyesmit olvasni, mielőtt bármelyik oldalról bármiről véleményt nyilvánít az ember.

http://vs.hu/kozelet/osszes/o-az-aki-miatt-ismet-magyarorszagra-figyel-a-vilag-1208#!s60

Megtörvén a kétévnyi blogcsendet

Úgy döntöttem, azt is pár hónapnyi halogatás után, hogy újra nekiállok írni a blogomba. Remélhetőleg ez nem olyasmi hattyúdal lesz, mint általában a blogolóknál, akik újra felfedezik, hogy "Na, x idő múlva újra nekiállok írni, ígérem, feleim, mostmár nem tűnök el", aztán 2 bejegyzés múlva végleg elfelejtik az egészet.

Szóval eddig is leginkább magamnak írtam, nyilván nyilvános, de ha valakit ráadául érdekel is, az csak plusz késztetést ad nekem, hogy leírjak olyan dolgokat, amiket másképp lehet, hogy hamarabb elfelejtenék. És főleg, hogy senkit nem akarok terhelni a saját életem örömeivel és nyűgeivel a facebookon, ide meg minden hülyeséget leírhatok, úgyis csak az olvassa, aki nagyon akarja. Talán majd kipropagálok egy-két bejegyzést a fb-re, ha nagyon úgy érzem. Tehát öncélú tartalom következik főképp.

Nem ígérem, hogy lesznek hosszú bejegyzések utazásokról, miegymásról, lehet, hogy inkább csak linkek illeve zenék, térképek, nyelvi dolgok. Hirtelen felindulásból elkövetett, vicces(nek szánt) illetve általam érdekesnek tartott dolgok jönnek. Korántsem teljes önmagamat lefedően és még annyira sem mélyrehatóan.

Az meg hogy magamat nyelvtannácinak tartottam és nem tudom, hogyan kell rendesen keltezni még magyar nyelvben sem, csak hab a tortán.


2012. június 6., szerda

Vége van.

Vége van a BGF-nek. Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző lettem. Levizsgáztam. Végre vége a szenvedésnek. És még a már az ehhez hasonlóan vagy két éve betervezett új leptop is megvételre került.


Az utóbbi két napban beszéltem az államháztartás hiányáról, bemutattam a német főnöknek a hotel újonnan épült wellness centrumának marketingtervét, importáltam kozmetikai cikkeket Izraelből, cserébe 20 szürkemarhát küldtem Svájcba, elmondtam, miért fontos az alkalmazottakat jutalmazni, könyvkereskedő cég eredménykimutatását elemeztem valamint 25000 tonna szójababot fuvaroztam vízen Rotterdamból Mohácsra. És még a szakdogámat is megvédtem, amellyel tulajdonképpen bebizonyítottam, hogy lehet szarból várat építeni. Ezeket csak azért írom le, hogy emlékezzek rájuk. Meg h az esetleges olvasó lássa, hogy nem volt ez fenékig logisztika:P A vizsga elnöke Piszkos Fred volt, személyesen.

Meg is kell ünnepelni a dolgot, bebavasárnap vagy bebahétfő lészen tartva :)

Nem mintha olyan horribilis, indokolatlan mennyiségű szabadságom lenne most, merthát nagy annak a valószínűsége, hogy visszamegyek a szakmai gyakhelyemre dolgozni Veszprémbe. Annak ellenére, hogy ezt már május elején megbeszéltük, nem nagyon csípkedik magukat. De nekem se az életem célja, hogy sokáig ott dolgozzak :)
Mindenesetre addig el kellene menni vadvízi evezni, hogy legyen egy kis nyár is.

Addigis
Make ALL plans come true
See ALL the friends
Play ALL the games
Watch ALL the series
Sleep ALL night
Drink ALL the beer :D

Ma meg megpróbáltuk megnézni a Nap előtt átvonuló Vénuszt, de az 1999-ből itt maradt napfogyatkozásnéző szemüvegekkel a Napra lehetett nézni, de a Vénusz nem látszott, túl kicsi volt. A távcső elé meg nem tudtuk rendesen odaapplikálni a szemüveget, hogy látszódjon is valami, szóval szívtunk. De legalább már most 8 órája fent vagyok és hasznos dolgokat művelek a szabadidőmmel :D

2012. május 4., péntek

Szakdolgozat leadva

De nem is akárhogyan...!

Nem is én lennék, ha.
Már a szakdolgozat, mint írnivaló ténye meglepett. Merthogy ez csak egy felsőfokú szakképzés. Gondoltam majd jól átrugdosnak mindenkit a szakvizsgán, aztán helló van.
De nem, nekik szakdolgozat kell, mert ez egy komoly intézmény. Úgyhogy egy éven belül most megírtam kettőt. Nájsz.

Szóval írjál, gyerek szakdolgozatot. De közben járjál szakmai gyakorlatra, szerencsétlenebb esetben dolgozz ingyen ezáltal. Meg még készülj a vizsgákra is esetleg. 
Sikerült is a szakdolgozati témákat MÁR március 12.-én kihirdetni "a helyben szokásos módon". Szóval cseppet sem kellett törnie magát a diákságnak, hogy egy precíz, önálló kutatómunka eredményeként létrehozott, nyers szövegben legalább 30 oldalas produktumot benyújthasson a kényelmes május 2.-ai határidőig. De vágtam én már nagyobb fába is a fejszémet, szóval nem panaszkodom nagyon. Sikerült is hosszabbat írni, mint az egyetemi tavaly. Bár így esélytelen volt, hogy normálisat írjak és olyan témából, ami esetleg behatóbban érdekel is.

De elkészült, bár még a jófej külső konzulens a munka ünnepét is azzal ünnepelte, hogy a dogámat nézi át. Elkezdődött a kötelező intenzív vizsgafelkészítő kurzus a nagyfaluban május első munkahetében, 2.-án (ami olyannyira kötelező, hogy üti még a kötelező szakmai gyakorlatot is, ami emiatt nem is lett végül 3 hónap nálam), ezalatt megbízott édesanyám az olcsó megyei szakdolgozatkötőbizniszhez lett elirányítva általam.
De amit nyertünk ezzel a réven, elbuktam a vámon (pedig a Vám, mint tárgy simán meglett kettessel anno). Ugyanis a leadott rendelésért elfelejtett elmenni jóanyám, így az másnap, 3.-a reggelre halasztódott. Ami azért gáz, mert úgy tudtam, hogy 2.-án és 3.-án 9 és 10 óra között lehet leadni. Szerencsére a hely időben kinyitott, felkaptam az egy áráért két példányban bekötött szakdogát (ójee) és uzsgyi a vasútállomás felé. Hohó, jött a felismerés, CD-t elfelejtettem írni mellé, pedig az is főbenjáró... No basszus, majd holnap leadom mellé, lényeg úgyis a szakdoga, remélhetőleg.

Állomásra be, precíz pillantás a induló vonatok táblájára, sipirc az 5. vágányra. Huhh, még pont elértem. Indul is a vonat. Hmm. Gyanús irányba megy az állomás. Bácsikéremhovamegyezavonat? TAPOLCÁRA.
o.O

És így ismertem meg Polgárdi-Ipartelepek kies állomását, ahol először meg bírt állni a nyamvadt vonat :)


Na jó, akkor telefon, BGF Tanulmányi Osztályán úgyis szeretnek már engem, csak elnézik, ha kések pár órácskát a leadással. Egyenesen kiderült, hogy még 13:00-ig le lehet adni, szóval megmenekültem :)
Ráadásul fél órán belül még vonat is vitt vissza Fehérvárra, amit azért legvadabb álmaimban sem reméltem volna egy olyan állomásról, ahol több sárgarigót láttam, mint embert. Szóval még CD-t is tudtam írni időközben kerekajtós Zsáklakomban. Öröm az örömben, hogy így még két "legkedvencebb" tanárom felkészítő órájáról is lemaradtam szerencsére.

12:40-kor már vígan csörtetek az Erzsébet-ligeten keresztül, még a szakmai gyakorlati beszámolómat is volt időm bespiráloztatni (350 Ft-ért, amitől szintén leszakad a pofám), és be is fordultam a TO-ra. Kedvenc vörös démonunk állt a pult mögött, és most kivételesen nem hevertek körülötte kitépett emberi végtagok és a plafont se borították sötét viharfelhők. Még örült is, hogy minden rendben a leadandó papírjaimmal...

Kivéve hotty! Ezen a szakmai gyakorlati értékelési lapon nincsen pecsét! Holnapra sürgősen hozza vissza lepecsételve. Ja, hogy Veszprémben volt? Akkor küldje el sürgősségivel, keddig kap határidőt. Szegény jámbor konzulensemnek meg DHL gyorspostával kell visszaküldenie, hogy hétfőre megkapjam a pecsétes papírt :( Aztán talán véget ér a mizéria.

Ennyi környezetszennyezést egy kis darab papírért, amin az áll, hogy oklevelesnemzetköziszállítmányozásiéslogisztikaiszakügyintéző...

2012. március 17., szombat

Kálvária egy koncertért

Nos tehát God is an Astronaut-koncertre akartam menni.

Egyedül, mert végül senki nem volt hajlandó eljönni velem :) De mondjuk ezt egyedül is lehet élvezni...

Szóval kedden sikerült is Veszprémben megvennem a jegyet a központban, tehát kimentem a szokott utamból emiatt. Kétszer is, mert hétfőn nem volt nálam készpénz és logikusan nem lehet ilyesmiért bankkártyával fizetni. Miért is lehetne... Másnap egy potom negyedórás procedúra végeztével, ahol is 5 különböző aszal/pultnál fordultam meg és 5 papírt írtam alá (ezzel néhány fa halálát okozva), kezemben is volt a jegy.

Másnap 16:00... a munkának vége, kijössz a gyárból...

16:39 Végre elindul a néptelen személyvonat a Megyébe. Az alpári nagymamán és idegesítő unokáin kívül semmi érdemleges esemény. Csak az, hogy Hajmáskér és Öskü környékén kirándulni akarok és megmászni minden sziklát.

17:45 Be is fut a vonat rendesen Fehérvárra

18:00 Hazatalpalás megtörténik. Pillantás a jegyre:  Kapunyitás: 19:00, no akkor 8 óra előtt csak nem történik semmi, addigra odaérek a vonattal. Evés, család üdvözlése, milyenvoltamunkajóvoltszokásoshogyvagytokmegvagyunk.

18:20 Irány vissza a pályaudvarra, pösti gyorsvonat elcsípése érdekében

18:40 El is indula a vonat lelkesen, ülök a kupéban még két emberrel. A "travel light" jegyében nincs táskám, se zeném, se könyvem, csak magam. Szerencsére az esetleges ottalvás meg volt már oldva. A környező kupékban a csepeli vasgyár nyugdíjasai kirándulásról hazafelé

19:10 Megállunk a martonvásári állomáson. "De fura, hogy itt megállunk, pedig ez gyorsvonat", "Hát hallottam, hogy változott a menetrend, de hogy már itt is megálljon a gyors, azt nem gondoltam volna" és hasonló mondatokat hallok.

19:15 Nagy léptekkel közeledik a kalauz, minden fülkébe beszól, "A vonat baleset miatt bizonytalan ideig áll". reakcióm: O.O  Persze felbolydult a kocsi, hogy mégis mi a fene, biztos elgázoltunk valakit, nénik hada lóg az ablakban, hogy lássák, mi történik. Persze mindenki nagyon sietett volna haza. A sok élettapasztalattal rendelkezőket nekem kellett felvilágosítanom, hogy nem mi gázoltunk, akkor nem így álltunk volna. Mindenki a kalauzt akarta előkeríteni, de őt már soha többé nem látták...
Telefonálás össze-vissza. Fél óra állás után már alternatívák keresése részemről is. Megtudtam otthonról, hogy negyed tízkor megy még egy busz Martonvásárról Pestre, dehát az már nagyon késő. Én is így gondoltam, úgyhogy azt mondtam magamban, ha addig nem megyünk sehová, a következő vonattal visszafordulok. Igen ám, de visszafelé se jöttek vonatok, mindkét irányban álltak a baleset miatt (amit a mai napig nem néztem meg, hogy mi volt).
Talán még élveztem is volna a helyzetet kicsit, ha nem lettem volna azon kevesek egyike, aki tényleg időre mentem volna valahova. Poénos volt hallgatni az eszmecseréket a sérvről és egyéb különféle betegségekről, a maxra csavart hordozható rádióból a híradót és ücsörögni a hűlő bőrülésben. Jól jött volna egy okostelefon, megnézhettem volna azon a bizonyos térképes alkalmazáson, hogy mennyi vonat ácsorog, mi a helyzet egyáltalán.
Elhatároztam, hogy ha záros határidőn belül nem megyünk tovább, megpróbálom azt a buszt megjátszani. Szerencsére kb. mindenki mással ellentétben én tudtam, hogyan kell a buszmegállóba eljutni. Most már csak abban reménykedtem, hogy hosszan játszik az előzenekar...

20:40 Szomszéd fülkéből kopasz csővázashátizsákos mókus megelégeli a dolgot. Leszáll, indul gyalog valamerre. Nyugdíjasok néznek utána. "Na ennek elege lett", "Biztos stoppol, hülye", "Milyen messze van Érd?""Hát még vagy 18 km"

20:45 Nekiindulok én is, Kopasz tanácstalanul álldogál az állomás előtt. Mondom neki merre van a buszmegálló. "Áá, jönnek értem kocsival". Ja kérem.
Bandukolok befelé, szembe Pestre bulizni igyekvők csoportjai jönnek. Gondolom negyed órás út maximum A kereszteződés, ahonnan a busz megyen.

20:50 Diszkrét vonatfütty az állomás felől... fuck, ez elindult mégis gondolás.
Na mindegy, most már nincs visszaút, megint egy szar döntés maximum. Azért sem nézem meg azóta sem, hogy meddig ácsorgott ott a vonat. Azért a biztonság kedvéért az ellenoldali buszmegállóban megnéztem, mikor megy Fehérvárra busz, just in case. 4:50. hát ezt buktam.
beállok a másikba. Nem vagyok egyedül, egy tucat 18 év körüli srác iszik és ortályozik a megállóban. Néhányan a rájuk építő szemközti 0-24-es Kalmárnál verik el a szüleik pénzét, néhányan az aznapi töridogát tárgyalják ki 120 decibellel. Egyenlehúzottgatya, egyendeszkáscipő, egyenkapucnispulcsibőrkabát.
"Ha most idehánysz, veszek neked egy vodkát" "Ba***g és tényleg idehányt, úúúristen".
Egy srácnak szétszakad a gatyája, miközben fejbe akarja rúgni a másikat. A többiek meg a röhögéstől.

21:19 "Mindenki viselkedjen normálisan, itt a buuuuusssz!" Tehát 20 helyi arccal felszállok a baracskai partyjáratra. Szól a cigányhifi (gy.k. kihangosított mobiltelefon), van hangulat, aztán csak bepunnyadnak végül az arcok. Nem is csoda, mert majdnem egy órát megy az az okos busz a Kelenföldi végállomásáig. Agyam eldobom. Nem csoda, ha Martonból mindenki vonattal jár be. Még így is, ahogy. Szerencsére sofőrbácsi van olyan előzékeny, hogy a Kelenföldi pu.-nál a 7-es busz megállójában villogó :01 számot észrevéve nem megy be a végállomásra, hanem előbb megáll és kinyitja az ajtókat, hadd rohanjon a gyereksereg átszállni.

22:20 Belevegyülés így a pesti éjszakába. Mindenki bulizik, aki él és mozog. Van aki szalagavatóról siet, van akinek csak péntek este van szerdán. De engem ez baromira nem vigasztal, most már abban reménykedem, hogy talán több előzenekar volt, és talán elcsípem még a főzenekar végét.

22:35 Leszállás a Blaha Lujza téren, rohanás át a trolibusz felé, amit hihetetlen előrelátással kinéztem, hogy pont a Dürer kert előtt rak le. Dehát miért is ne lenne éppen ellopva a menetrendje. Megerősítenek ácsorgó wannabe utasok, hogy igen, ez a 74-es megállója és a Városliget felé, ja.

22:50 Még mindig ácsorgunk és várunk. Az összes reményem elszáll. Najó, azért benézek, hogy elmondhassam, hogy ott voltam, aztán elmegyek és próbálom elcincálni Zsoltit legalább egy sörre, ha már ez így nem jött össze. Már rég feladtam volna, ha nem kerül 3200 forintocskába a jegy (és még örülhetek), sőt el se indulok, ha nincs megvéve előre, fárasztó ám a napi 8 óra munka:)

22:55 Jippí, megjött a troli. Viszlát belvárosi éjszakai élet, viszlát partiapokalipszis.

23:00 Pont a Dürer kert előtt áll meg a busz. Pár ember lézeng a bejáratnál. Hát itt tuti nem terem babér. Bemegyek, nem is kérik a jegyem. Szontyoli ábrázat. Azért gondolom elnézek a nagyterem felé, mi a helyzet. Ismerős hangok ütik meg a fülemet. Hát ez még taaart :):) Gyorsan szaladnék, jegy lecsekkolva, ruhatár nemkő, és tényleg.
Odaértem. Az utolsó 5 számra, de odaértem. És megérte. Fények. Hullámzó emberek (félház [!]). Elveszés.

Suicide by Star
Forever Lost
Route 66
--- vissza--vissza-----
All is Violent, All is Bright
Fireflies and Empty Skies


Jobban szóltak, mint felvételről. Dehát ha már ezt rebesgették róluk. Szóval fél óra tömör gyönyör után elbúcsúztak, én meg Zsolti felé vettem a lépteimet újabb puzzle-darabot a helyére illesztve a Keleti-pu. felé. Miért is járna a metró éjfélig. Nodesebaj. 
:)


Tök jó lett a lakása Zsoltinak. És még ikeás asztalt is ajánlott nekem, hogy vegyek én is olyat. De most per pill már vagy nincs, vagy nem olcsó.

2012. január 18., szerda

Csillagos nap



Durva, hogy mi történt ma. Máskor egy hét alatt se történik ennyi dolog. Lehet, hogy még vége sincs.
Legjobb, ha felsorolom...

- rég nem látott lány keresett magától
- kettő ember jelentkezett az albérletre az eddigi 0 komoly érdeklődő helyett (bár a Finnországban élő vietnami lány érdekes lett volna, csak a főbérlő őméltósága nem adja ki 5 hónapra a szobát...), és az egyiket úgy hívják, hogy Planéta Barbara
- mackótestvér záróvizsgázik
- a veszprémi unokatesó által leszervezett szakmai gyakorlatra úgy hírlik, felvennének (bár érdekes válasz-e-mail jött a hivatalos forrásból)
- a navigációs cég megmozdította a popóját és megkaptam az interjú előfeltételeként szabott feladatokat, ami alapján azért valszeg behívnak (kopp,kopp,kopp)
- interjú Bahreinnel. Pontosabban az ottani aiesec-kel grafikusdizájner munkakörről. Azt mondta a gyerek, hogy az első szűrőn átmentem, nemsokára pedig serious interjút kell csinálni az illető cég főnökével. Aki királyokkal beszél, meg ilyenek. Szóval nagy a dilemma, hogy mi leszek, ha két héttel öregebb leszek :D
- ezek miatt nem volt spanyol filmnézés és japán szaké ivása Csabával
- magyar kézilabdacsapat mellékesen döntetlent játszott a spanyolokkal az EB-n

És még a hó is szakadt nagy pelyhekben :D

2012. január 17., kedd

Marketingfogás

Azt hiszem a témavezetőm mindig emlékezni fog rám :D
Bent voltam a minap a tanszéken, beszéltem vele is többek között. Rámutatott, hogy a szakdolgozatom egyik képét kirakta az ajtajára kívülről...




Elrettentő példaként :D


15. Az elkészítés menete könnyebben követhető az ábra segítségével
Hát ő nem így gondolta :) Ez a tipikus esete annak, ami ma is előjött a nyomdász során beszélgetve, hogy aki benne van a dologban, nem látja, hogy az a kívülállónak mennyire átlátható. Bár Sámán se dobatta ki velem, amikor leadás előtt megnézettem vele. De döntsön a kedves olvasó! Itt van nagyban.

Erre mondják azt, hogy a negatív reklám is reklám. Valamint hadd emlékezzek meg itt arról, hogy hétfő este láttunk punk rendőrt, ettünk túró rudit szalámival, ingyensörkuponokat találtunk, elvesztettünk "jegygyűrűt", szájonvágott a wc lengőajtaja. ちょてよっぱらった

2011. december 8., csütörtök

Random leírnivalók

Ezeket most azért írom le, mert beleírtam a telefonomba anno, hogy el ne felejtsek megemlékezni róluk.

Szóval.
Dinnyés most megújuló vasúti megállóhelyénél a hetes út hídjának tövében felirat: KAZINCBARCELONA

A Déli pályaudvaron régebben fellógatott kitömött varjakkal tartották távol a galambokat a belső terektől és az aluljárótól. Mondjuk azóta ezek megszűntek. Biztos valakik panaszkodtak.

Meg azt kell még leírnom, hogy tavaly nyáron, amikor tiszteletemet tettem egy napig a Szigeten (tudjátok, az Andúinon, a tünde hajógyárak közelében lévő fesztiválon) miket láttam.
GWAR - szörnyes metál iszonyat jelmezekben, fröcskölő művér, levágott Hitler-Godzilla
Toy Dolls - 30 éves brit poénpunkvirtuózok, fejbedobtak egy mojitoval, egy lány órák múlva szedett ki egy zsályalevelet (vagymit) a hajamból
Hives - nem emlékszem, svéd életteli punkrock
Ska-P - hatalmasat táncoltunk Pannáékkal. Majdnem elvettem más lányok piáját, mert azt hittem, az enyéim letették, és ők meg elvették tőlük. De megállapodtunk, hogy megkóstolom és eldöntöm, hogy az volt-e az. Nem az volt. Jót nevettünk.
Firkin - magyarok ír kocsmazenét punkosítanak
Bad Religion - amerikai punklegenda, ez volt az utolsó. örültem, hogy tudtam állni még. De a tömeg megtartott
Alvin és a mókusok - azt hiszem, nem kell részleteznem
Children of Bodom - ha már ez is aznap volt, meg kellett nézni. Rossz volt a hangosítás, de az elejére mentünk a tömegnek azért
Ill Nino - ez meg a legjobb volt. Alig ismertük a bandát, mégis nagyon jót ugráltunk rá. És csak mi voltunk olyan élelmese Pannával, hogy a sátor oldalában felállított szélgép elé álltunk rázni a rőzsét. partyfotókat mégsem találtunk később :D

A sztorihoz hozzátartozik, hogy benn akartam maradni a napijegyemmel, ameddig ki nem szúrnak. Másnap 5-ig rendben is volt minden. Feküdtem a sátor előtt, várva, hogy mehessünk koncertre, már épp indultam volna, amikor megjelent az ÁVH, mondtam, hogy épp most ébredtem, de szépen megkértek, hogy sétáljak ki... Túl rendes állampolgár vagyok.

2011. november 15., kedd

Találtam

„Az emberi lénynek ki kell tudnia cserélni egy pelenkát, megtervezni egy inváziót, kormányozni egy vitorlást, felhúzni egy épületet, írni egy szonettet, rendezni egy számlát, vigasztalást nyújtani a haldoklónak, utasításokat elfogadni vagy kiadni, együttműködni, vagy egyedül tevékenykedni, egyenleteket megoldani, elemezni egy új problémát, számítógépet programozni, főzni egy jó ételt, hatékonyan harcolni és becsülettel meghalni.
A specializáció a rovarok sajátossága.”

Robert A. Heinlein 



loptam a vadoszava.blog.hu-ról

2011. október 8., szombat

Life is skittles and life is beer

Legalábbis a Kálvin tértől a János pap térig. Ahol is házi ill. kisüzemi sörfőzdék legjobbjait lehet megkóstolni az ún. Főzdefeszt keretein belül. Nem olcsó, de támogatni kell a tehetséges sörmestereket.
Három kicsi naspolya tiszteletét is tette itt a minap, hogy bekóstolják a bekóstolnivalót.
Ezt tulajdonképpen azért is írom le, hogy megmaradjon, miket is ittam:)

Kipróbáltam a fóti mézes-narancsos gyömbérsört, aminél konkrétan meglepődtem, hogy hideg volt a dolog, amit a pohárba kaptam. Márcsak a név geilsége miatt is valami forraltbor-szerűre számítottam. Pláne, hogy narancskarikát tűztek a poharamba:D Viszont ennek ellenére teljesen sör, és nem valami hígított ráádler-lötyi. Hadd ne parodizáljam ki a hozzáértő sörkóstoló blogokat, lényeg, hogy kiéreztem a narancsot. A gyömbér alatt nem tudom, mit kellett volna érezni, volt benne valami fura az tény. A kofola jutott az eszembe róla. Nem jó viszont az utóíze. Tominak, aki a köleses sört tesztelte ugyanekkor Jászdózsáról, pedig pont az tetszett benne. Egyébként ez a köleses ízlett nekem az este folyamán a legjobban. Ha vasárnap még visszajutok, ki kell próbálni okvetlen.

Második versenyző volt Katus befuttával a feketeribizlis Kissler sör Dombóvárról, amihez járt kis sportcsapatérahajazó zászlócska, valamint fűtött helyiség Frank Zappa személyében. És vicces szórólap. De maga a sör is jó volt, ez sem úgy ribizlis, mint ahogyan az átlagbodzás bodzás. Nagyon jó volt. Tényleg.

Miután nem tudtuk eldönteni, hogy bemenjünk a már általunk ismert békésszentandrási söröket kínáló helyre, egy nagyhangú utcai csapos segítségével a Palóc söröket ismertük meg Balassagyarmatról. Szerencsére ezek fogyasztásához is be tudtunk ülni egy pincecsehóba, ahol éppen a végét járta egy blues-zenekar is. Én búzasört ittam a célnak megfelelő műanyagpalackból. Mivel ez az előzőekkel ellentétben fél liter volt, a hazaútig kitartott. A barna és világos változatot, amit a többiek kóstoltak, annyira nem találtam különösnek. De a búzasörről se mondtam volna meg, hogy búzából van:D De rá se volt írva a búza, mint összetevő :)

Még meg kellett kóstolnom a Grabanc elnevezésű tavasszal díjnyertes sört, amit az Armando Otchoa művésznevű mester főz Budapesten. Annyit tudtam meg róla, hogy felsőerjesztésű amerikai típusú sör. Nem mintha ezzel okosabb lettem volna. Finomnak finom volt, tényleg más, mint a megszokottak, de különösebben nem különös. Biztos tudják a tutit, akik ezt díjazzák.

De mivel nem akartunk több pénzt kiadni az irreálisan drága sörökre, ezért a Hamahamára hangolódás jegyében megkerestük a Mátrát, ahol a szokásos fantasztikus zsíroskenyérre be kellett neveznem, valamint rozét és muskotályt ittunk.

Szóval nagyon jó volt. Tenx for káming.

2011. szeptember 1., csütörtök

Kis napi ömlesztett

Napi Petőfi Rádió Top Hit



És valóban. Pesten még tart a nyár.

Napi vicces kép


Amely a hindu, buddhista és más indiai vallások imakezdő hangjával játszik, de először nekem az jutott az eszembe, hogy a buddhisták passzív ellenállására rímel.

Napi Basszus


Majd meglátod.

Napi bunkó

Eszembe jutott az az élmény, amikor majdnem a képébe röhögtem valakinek Érden a múltkor.
Megyek reggelfelé a vasútállomásra. Épp beérkezett Pest felől egy vonat, sokan szálltak le róla. Köztük egy kiéltnek tűnő nőszemély, aki nagy léptekkel és hatalmas hanggal közeledett az őt váró (feltételezem) faszijához, valószínűleg életében ezen a helyen először. Tehát a sok érdi ember közül ez a hang hallatszott ki.
- Hát hova hívtál te? Miféle alpári hely ez?
Azt hiszem nem tudom leírni azt a tarkóncsapnálaklapáttal-érzést, amim akkor volt. Vajon milyen lehetett a helyieknek. És hányan gondoltak vajon arra akkor, mint én, hogy mennyi de mennyi ezerszer lepusztultabb vasútállomás vár még Pesten felújításra, és hogy lehet az, hogy a talán még két éve sincs, hogy átadott állomás Érden máris hogy néz ki.

És végül.

Napi Menü

Rántott gombafejek saját kezűleg.
És remélhetőleg némi sörkülönlegesség a Somló utcából a Gellért-hegy lankáin :)

Ez az egész dolog sokkal poénosabban hangzott a fejemben. Mostmár mindegy. Hupsz:)

2011. július 17., vasárnap

Hegyalja Fesztivál II.

Mivel, hogy jöttek Zsoltiék, kellett kicsit mászkálni velük, ezért viszonylag későn álltunk neki direkt koncerteket nézni. Depressziót mondjuk hallottuk jórészt, de az bárhol, bármikor :) Konfliktkor meg még tollászkodtam/aludni próbáltam.
Najó, Tomi kedvéért:P


A Rómeó Vérzikből annyi esett le a sátor messzeségében, hogy mindenkit meg akarnak dugni. Meg kellett keresni Zsoltiékat, nehogy eltévedjenek. Ja és egy kikötött csónakban aludtam kicsit a Bodrogon.

Így hát Dalriadára mentünk először. Ez ilyen dupla. A képek és zene összefüggés(telenség)ét most ne firtassuk, az az apropó hogy az első az kedvenc, a másikban meg a Korpiklaani énekese is énekel finnül, és ez most megesett élőben is, tökrészegen. Ennél több embert csak PASO-koncerten láttam színpadon egyszerre.


No, ezután Isten Háta Mögöttre nem nagyon jutott idő a környezetbarát söröspohár újratöltése miatt, meg közeledett a Guano Apes kezdése, ami ritka helyen esik mindig ugyebár. Sajnos nagyon erőltették a visszatérő albumukat, aminek annyira nem örültem. A klasszikusokat úgyis ismeritek, de a kedvencemet nem biztos.


Na de azért az nem maradhatott ki, amit valahol a 2000-s évek legnagyobb magyar rockszámának szavaztak vagy mi. Legalábbis én megszavazom.


Mivel képesek voltak a Korpiklaanit egy időpontba tenni a Guano Apesszel, csak pár számra tudtam odaugrani, mert azért az kell. Amúgy a vodka finnül viina. De annak ehhez most kivételesen nincs köze:P


És még ugyanekkor volt az Alvin is, a legkisebb színpadon, hogy ezt is említsem, szóval maximális gratuláció... No, de jött a Slayer, hogy lekaszaboljon 60 hangfallal. Nekem igazából nem tetszett így előismeret híján, de a közelben tűzzsonglőrködők és az égen jókor cikázó villámok azért csináltak nem kicsi hangulatot. Ezt, amit ismertem, meg el el se játszották. Régebbi, mint én.


Ezután meg már a Foreign Beggars nevű érdekes elektronyos zenét nem volt fülem megnézni.
Viszont volt még PICSA a Narancsterror ellenére ;) Basszus, már ők is 20 évesek.
Ez is olyan, hogy nem lehet legkedvencebbet választani. Ezt viszont játszották:


Utolsó nap találtam egy Sárit, úgyhogy mindig volt kivel koncertre menni. Eveztünk is négyen.
Zeneileg meg meg kellett nézni az Alejandrot, bocsánat, a Heliát, a nyitottság jegyében. Azért a többi szám se volt rossz fültágítós emberektől :P.


PASO-hoz meleg volt nagyon, de azért arról mindig kiderül, hogy jó, bár én mindig az ellenkezőjét hiszem. Kedvenc azért megvót.


A Raunchy nem "karcolt be" annyira, szóval attól még, hogy dán, nem biztos, hogy kiváló:D Úgyhogy inkább lángos evődött?


Viszont a Blind Myselfen (is) összefutottam Brí-beli évfolyamtárssal, eldumáltunk, miközben körbehajtották körülöttünk a vonatozókat. Igen, ez Beatrice-feldolgozás :)


Kötelező program volt a Ska-Pécs, akik strandlabdákat rugdalva spanyolul éneklik a SKA-P-t. Meglepően jó minőségű koncertvideót találtam róluk. Azóta kicsit már profibbak :D


Ezután egy számomra tök ismeretlen bandát, a Kerekes Band-et néztük meg, akik egészen firkini magasságokban keverik a népies zenét a mindennel. Sőt a Rage Against The Machine-tól is eljátszották a Killing in the Name of-ot. One more drink, Lacikáim? Szóval ilyen kell még majd.


És akkor jött az utolsó várva várt. Azt se gondoltam volna, hogy ennyien ismerik egyáltalán Magyarországon a Heaven Shall Burnt. Hatalmas koncertet csaptak, a nép már magától talált ki különbnél különb pogózós játékokat. Még eveztek is a vége felé. Szóval hatalmas volt. Pont ilyen. Német metalcore mély szövegekkel.


Úgy az egész Hegyalja. Úgy, ahogy volt. Asszem eddigi legjobb fesztiválélmény. Zeneileg mindenképpen a legintenzívebb. Na, erre való a blog. Memória azoknak, akik elfelejtem azt is, hogy milyen számban és személyben kezdem a mondatot.

Hegyalja Fesztivál

(videjós megaposzt)

Na, e köré most nem kerítek gyűrűkurás sztorit, lényeg, hogy a Széltető alatti bortermő városkában rendezték a folyóparton. Még kenuztunk is a belefolyón, mint egyszer már. Találtunk trollokat a híd alatt. De ezek sátorban laktak és Slayert hallgattak.

Valamint finom a töltött lángos, és a sátrak hamar felmelegszenek. Megmásztam a Széltetőt is, szerencsére a motoros nazgulok nem láttak meg, csak a fesztiválon odabent találtak meg egy koncerten azt hiszem, mert az egyik eléggé bordán szúrt a könyökével, egy másik meg a nyakamat célozta.
Másik napon meg elmentem az eposzi nevű Rakamazon át (ide gyalog) a harmadik faluba, ahol megnéztem a földvárat, ami nagyon ősi, még az másodkorban építették a rohírok.
Ja és persze jött egy hobbittárs is, aki itt le lett törpézve. Így jár az, aki ember-barátnőt választ :P Meg sok más ismerős és pajti lehetett volna illetve lett.

No akkor ide meg rakok videókat azokról/tól, amiket láttam. Azt hiszem nem leszek kicsinyes és olyat is beteszek, amibe csak belenéztem akár de tetszett. Figyelem, a dalszövegek illetve zenei stílus nem mindig tükrözi a szerzőt :D Legalább időrendben vannak.


Epik Madonna-feldolgozás


Supernemtől nem tudtam melyiket raktyam ide, de ezek mentek a fejemben, miközben én meg a hegyre.


A furcsamikrofonú és iszonyatrasztájú Amorphistól szintén nehéz választani, mert nem azt játszották, amit ismerek. Ezt hiányoltam:


Az Airbourne meg nem más, és most plagizálok, mint az ausztrál AC/DC. :P Tényleg nagyon-nagyon jó lett volna.


De ezt annyira nem nézhettem, mert kötelességemnek éreztem, hogy végigtáncoljam a Toasterst. Kinek van még 30 éves működő kenyérpirítója?
Ilyen volt, csak a kellő helyekre Hungary volt beszúrva. Oh, shit! Oh, shit! SKAndálása :)


Scooteren meg nem voltam utóbbi kettő miatt, de nem bánom :) Töpp-töpp-töpptöröröpptöpptöpp skandálás így is volt négy napon keresztül bárhol. Ez volt az első nap. Ez elég hosszú lesz így, de legalább a saját memóriámat is segítheti h mit láttam.

A nap végére meg maradt a Parkway Drive, a szintén ausztrál szimpatikus-metalcore. De ilyenféle pogókat még életemben nem láttam, mint ott. Aztán kiderült, hogy nem ritka a circle-pit a hegyalján :D Poénos volt, hogy a törött lábú gitáros tolószékben és bukósisakban játszott, a másik meg kalózsapkában. Erről is van fesztiválos felvétel, if interested.




Másnap zeneileg először belenéztem a Sear Blissbe, csak mert érdekelt, milyen a black metál trombitával. Érdekes és jó.

Ezek után azt kell mondanom, hogy Watch My Dying, méltatlanul világosban.


Ezután a Kiscsillagot akartam megnézni, de nagyon érdektelen volt, a Bloody Roots meg épp ellenkezőleg. Most legyen Bloody Roots? Dehát az Sepultura! Onnan a név, el is játszották, de akkor már sajátot. Sajna élőben jó csak. Ajánlom Pavarottit is.

Aztán Pennywise, az egyik várva várt. Ráadásul az Ignite magyar származású énekesével jöttek, úgyhogy volt A csitári hegyek alatt... is :D Szóval nagyon nagy volt. Jaj.


És akkor még csak most jött a Mastodon, hogy leharapja a fejünket. Sajnos a dob elnyomta a gitárok virtuozitását, de azért úú.


Inkább a másik két napot egy másik bejegyzésben jegyzem be :)

2011. június 26., vasárnap

Guru

Már a harmadik napot éli túl egy Pöttyös Guru a hűtőmben. Hogy lehet ez?

Államvizsgára tanulok és képes vagyok még erről is megfeledkezni.

Bárcsak a zinternetről is meg tudnék :(


Gyerekek, sose tanuljatok gépről... Túl nagy a kísértés :)





2011. június 15., szerda

Eriador Fesztivál

Történt, nem is olyan rég, hogy pár jó hobbittal elmentünk az Eriador Fesztiválra. Bakfölde mellett, az Öreg-erdőben rendezték egy tisztáson. 5 nap, 5 éjen át állt a mulatság, bár napközben leginkább a pihenésen volt a hangsúly, hogy legyen energia az esti mulatozásra. Én ugyan csak három napra mentem, de megérte. Volt jóféle pipadohányunk a Borbuggyan mentéről és a faluban söritalt is lehetett kapni. Bár a mulatságban is, de drágán mérték.

Annyira sikeredett a napközbeni pihenés, hogy nem is emlékszem, hogy este milyen koncerteken voltunk, pedig messzeföldről jöttek a kedvünkért. Azért néhány foszlány megvan. A Testi Egyenleg nagyon jó volt, de tömör, mert lezavarták őket a színpadról. A barátunkat, akinek a haját befonta egy helybéli menyecske az abrakolónál, déltengeri kalóznak festették ki, egy másik lány közülünk pedig tündevarázslattal zölddé tette pár tincs haját. Road volt, Depresszió és még a pattogós Firkin is! Összefutottam teljesen véletlenül egy környékbeli hobbitlánnyal, akivel együtt tanulok Bríben. És még a további napokban többször. Immár direkt. A sátramat nem tudtam hova felverni az összesereglett emberek és emberszerű lények miatt, úgyhogy ezen a napon még egy kolléga fogadott be.

Az Öreg-erdőről tudni kell, hogy Az öreg, sötét, korhadt szívű fák, mint a Fűzfa-apó, olykor varázslatot bocsáthatnak ki,  vagy ravasz módon odább sétálhatnak, hogy az utazót eltántorítsák eredeti útirányától, vagy egyéb gonoszságokat műveljenek, például orra buktatják az amúgy sem egyszerű sorsú fesztiválozókat útban sátraikhoz. Úgy átrendeződtek többször is, hogy alig találtunk oda a sajátjainkhoz. Pedig nem ittunk sokat, becsszavamra!

Másnap megpróbáltuk felkeresni az egyik környéken munkálkodó törpök által hátrahagyott bánya üregében keletkezett tavat. Bár a mulatság őrei azt mondták, hogy ne merészkedjünk bele, mert kelpik laknak benne Mi fittyet hánytunk a veszélyre, a meredek parton leereszkedve olyan idilli környezetet találtunk, amit nem várna a hobbit az Öreg-erdőben.
Mentünk másnap is. A kelpiket nem láttuk, pedig próbára tettük magunkat és még a tavat is átúsztuk. Bár egyikünk beszámolt arról, hogy valami megfogta a lábát, egy napok múlva gennyező seben kívül semmi baja nem lett.

A szombati nap az ugrándozós zenéké és a faluba bandukolásé volt egyébiránt. Szekeret csak az élelmesebbek stoppoltak közülünk, de közben legalább felfedeztük a tavat. Két koncert között pedig a mulatság bejáratánál kialakított abrakolónál ittuk a be nem vihető italokat. Ska-Pécs és Paddy and the Rats. Fergeteg és ugrabugra bár mindkettőnek kevés idő jutott. Aztán a sötét  hangzású Isten háta mögöttet is megnéztem, de az is csak tinglitangli volt az éjjeli Subscribe-hoz képest, ahol fél szemmel is elég volt nézni a
megőrülő embertömeget.

Harmadnap is a tónál múlattuk az időt, élvezve a társaságot és a pipadohányt. Estefelé néhány fémesebb zenekarocska után (Alcohol, Insane) és az alternatív Pál utcai fiúk megnézésével vetettük bele magunkat az igazi buliba. Supernem és Alvin és a mókusok buliját a lábam bánta, de azért két koncertet még végignyomtunk a kifulladásig :) A Fish! az énekes prosztó stílusától eltekintve marha jó volt, az Irie Maffia meg szintén meglepően tetszett annak ellenére, hogy nem ismertem őket. Az énekesnő valahonnan Haradból lehetett való. De a tegnapi PASO tömegzenekarának is Umbari dobosa volt. Az első napon meg, amikor én még nem voltam, egyenesen a Nyugati földekről, a tündék közül jött Twisted Sister lépett fel.

Még ingyen sermintákat is osztogattak napközben. Naná, hogy a nagyérdemű többször sorbaállt. Alapvetően nagyon jó volt az egész, eltekintve a Malátabár és a nagyszínpad közti összeférhetetlenségtől. Meg csak Bombadil Toma fellépése maradt el. A torkunk se száradt ki egyik nap sem, és az utolsó petákunkból még haza is jutottunk :)

írta Teljes holdfogyatkozás közben
Frodó
de genere Zsákos

2011. május 5., csütörtök

WTF

Élőflórás, homogénezett savanyú tejszín!!!
Olvasom a tejfölös doboz oldalán. Sour cream???
Ráadásul hazai gyártású. Legközelebb már a túróra is sajtkészítmény lesz írva? (nem akarom tudni, ha tényleg van ilyen...)

Arról nem is beszélve, hogy vettem egy zöldségcsomagot, még gondosan meg is néztem, hogy mi van benne. Rá volt írva, hogy Paprika, származási hely: Magyarország. Nem is olvastam tovább, zutty, kosár. Otthon kipakoláskor megnézve:
Paprika, származási hely: Magyarország
Paradicsom, származási hely: Jordánia
Hegyes erőspaprika, származási hely: Jordánia
???!?!??!?!??!?!
Hogyan éri meg valakinek Jordániából hozni a zöldséget, könyörgöm?

És nem hirtelen felindulásból írtam ezt. Csak az elejét. Na megyek vissza szakdolgozatot írni.
Amúgy meg:
és igen, a 9gagről lopom ezeket.

2011. március 28., hétfő

2011. február 18., péntek

Intelligens sületlenségek :)

- mondta Viki, miközben átnyújtotta a megtisztelő Kreatív Blogger díjat. Nekem :D


Alapvetően sajnálom, hogy nem kerülnek értelmesebb bejegyzések ide, és csak a szellemi melléktermékeim pottyannak a blogba, dehát kevés az idő és sok az eszkimó. Talán majd egyszer. Annál több további kreatív bolondéria van az agyamban, néha majd csurran-cseppen, ígérem.

Node miről is szól ez a Kreatív Blogger díj? Ezt valaki forgalomnövelés szándékával indította, 7 blogot ajánlott, akik még hetet ajánlottak mind a heten, és ez így folytatódott hét héten át apprx. Ezért ez az egész hatványozottan növeli a blogok forgalmát (na nem, mintha célom lenne, mert belsős dolgokról szólok általában). A díj megkapása 3 feladattal jár viszont.

Mindenekelőtt köszönöm Vikinek, hogy engem is kreatívnak tart és ezzel megajándékozott, sok vidám percet szerezve az alábbiak összeállítása folyamán. A következő a teendő:

1. Kitesszük az emblémát, hogy ország-világ láthassa, milyen kreatívnak is tartanak minket a nyájas olvasók :)
B. Megnevezünk 7 olyan blogot, amely véleményünk szerint kreatív nagyon. Azért értesítjük is a díjazottakat, hogy tudjanak erről a tényről.
...és negyedszer*: Elárulunk magunkról 7 titkot.

Első pont letudva. Nagyon szép, csillog-villog, csudajó.

Hogy ajánljak 7 blogot? Na, az nehéz kérdés, mivel nem nagyon szoktam blogot olvasni. Ám amelyikeket néhanapján megnézem, azok különféle pajtásaim blogjai, ezért szívesen merem őket ajánlani :) Meg kreatívak is persze, hiszen tök érdekes témákat feszegetnek.
- először is visszalinkelek Vikire, hiszen én is messzemenően kreatívnak tartom a blogját. Nemcsak, hogy ránézni jó, olvasva is nagyon színes. Kevés dolog van, amiről ő nem írja le a gondolatait, tapasztalatait. Tanulságos és termékeny. :)
- aztán ott van Katus, aki rapszodikusan ír, de mivel vele mindig történik valami érdekes, vidám dolog olvasni. Most éppen Finnországban fagyoskodik és fényképekkel is mindig meglep.
- Tomi énblogját is kreatívnak tartom, hiszen közös érdeklődésünk az utazás, és Tomi, ha megy valami érdekesebb helyre, be szokott számolni róla a blogján. Nem is beszélve magáról a közlekedésmániájáról, aminek szemszögéből gyakran ezt bemutatja, elég fertőzően, teszem hozzá :)
- Fanni meg fog lepődni, hogy őt is belinkelem, mivel vele élőben elég ritkán találkozom. Viszont néha meg szoktam nézni az ő blogját is, és hát kevés kreatívabb emberrel találkoztam eleddig, mint ő :) És ráadásul ezt ő még össze is tudja kombinálni rengeteg egyéb tevékenységével és a Föld megmentésével, amiben jópáran próbáljuk követni példáját :P Ő meg Dániában van, és onnan ír érdekeseket
- végezetül van egy kakukktojásunk, mivel ezt a blogot nem szoktam olvasni. Tudom, hogy kreatív, meg minden, mert jó ismerősöm a szerzője, who shall remain nameless for his own protection... Or her own protection. Csak a téma nem érint. Bár neki sincs szüksége az olvasók számának növelésére, saját szubkultúrájában nagyon népszerű :D
 Hát ez csak 5 lett. akkor megosztva kapnak még egyet azok, akik legókról csinálnak makróképeket, meg képregénykockákat, egyet meg az ásés blog, amin megszakadtunk régen és nem olyan régen is.

No, akkor jöjjön a hét titok :P
- minden nyelven tudok, de magyarul nem. És idegen nyelven a lányokkal is könnyebben szót értek.
- sörösdobozokat gyűjtök, legalább 300 db fogja a port otthon a szekrényem tetején, huzatban pedig a földhöz konvergálnak előszeretettel
- van egy párnám, amit ölelve szoktam elaludni, mintha plüssmaci lenne
- alapvetően szeretem felebarátomat, de egyetlen embert nem állhatok. Ráadásul ő nevezett el Frodónak.
- egyetem elején nem egyszer úszógatyában zuhanyoztam a koliban
- voltam már egyszerre szerelmes két lányba is
- "Frodó egy dianáscukortól is be tud rúgni" - tartja rólam a közhiedelem Drozy által. Hát tényleg kellett történnie egy-két (10+) érdekes alkalomnak, amíg megtanultam a mértéket. Hánytam én kerítésen át, Bódvarákón sör ledöntése után közvetlenül (Mályi Ászok ójee), Veszprémi utcazene fesztiválon másnap reggel a C-vitamin ízétől, strandon csipszesállványt alig eltévesztve fényes nappal, valamint vécékefetartó porcelánvízilóra almabortól.

*felsorolás kopirájt: Reszkessetek, betörők (:

2010. november 17., szerda

Commandante


Ezt már azóta meg akartam csinálni, hogy elolvastam másfél könyvet Che Guevaráról. Így utólag örülök, hogy nem vettem őfejű pólót. Csak zoknit :)

2010. október 8., péntek

Itt lakom, ni. :)


Nagyobb térképre váltás

Az ablakot, meg az ajtót majd kerekre cserélem, de az a legkevesebb :P
De mostmár nekiláthatok a fontos teendőknek, hogy meghosszabbodott a napom 4 órával.