2010. december 24., péntek

Bosszúálló nindzsa az űrben III.

Találtam egy (ha nem a) Zs-akciófilm-címgenerátort. Elmentettem néhány jót, amit kiköpött nekem :)
Legjobb lenne, ha mindennap csak egyet kiírnék. Najó, nem, attól senkinek nem lenne jobb, maximum pár percig vinnyogva röhögne :D Úgyhogy ömlesztem.


Settenkedő terület a négy fal között X.
Mutáns maraton a keleti fronton VIII.
Eretnek pusztulat a Fehér Házban IX.
Totális hajnal mindenáron VI.
Ravasz eljárás az Eiger csúcsán IX.
Virtuális légörvény Lajosmizsén
Száguldó ültetvény a lábam közt
Sátáni ölelés a támaszponton V.
Settenkedő méhek a lábam közt IV.
Aljas napkelte a tenger alatt VIII.
Szánalmas szamuráj a támaszponton VI.
Száguldó kobra Afganisztánban VI.
Energiaapokalipszis Lajosmizsén
Eretnek valóság a lakóparkban III.
Vak vadászat Mexikóban IX.
Szánalmas menedék Budapesten
Robotcsontok a fedélzeten
Genetikai ültetvény a felhők fölött
Túlvilági cowboy az Öböl felett III.
Férfias spórák a dzsungelben
Jeges professzor Afganisztánban
Tomboló orchidea szemtől szemben
Túlvilági szenny az űrben
Tiltott szenny a kertben
Szubatomi hajnal a föld alatt
Magányos ország Irakban
Atomnapnyugta mindenáron
Vérszomjas visszaszámlálás a kertben
Őrült méhek a fedélzeten
Mérges ököl a pincében
Szánalmas bomba New Yorkban
Nukleáris orchidea Irakban V.
Fegyencspórák a lábam közt
Öngyilkos vér visszatér
Lopakodó napkelte az elmegyógyintézetben
Tiltott zuhanás a kertben III.
Kúszó tudós a föld alatt
Menthetetlen penge a fák alatt
Mennyei szenny Párizsban
Férfias célpont a lábam közt III.
Mocskos krízis szemtől szemben VI.
Tiltott indulat a pincében
Szexterv Lajosmizsén
Első hangyák Las Vegasban
Az eretnek orchidea visszatér
Vérvörös csontok transzban X.
Iszonyú harcos a lakóparkban VI.
Halálparallaxis Budapesten
Férfias massza az Öböl felett
Megahajnal a kertben
Repülőcsata a tenger alatt
Ravasz tavasz a Sasfészekben IV.
A végső ültetvény visszavág
Vérfagyasztó vér a pincében
Ravasz csontok az űrben IV.
Öngyilkos légörvény Tokióban
Ravasz napnyugta a kertben
Tökéletes zombi New Yorkban XI.
Kúszó hadjárat barátok közt III.
Sorvasztó megváltás barátok közt
Robotültetvény Afganisztánban
Szánalmas kobra mindenáron VIII.
Menthetetlen halott a pincében X.
Bosszúálló vérbosszú a pincében
Amerikai légörvény Mexikóban
Virtuális vágy az űrben
Kőkemény maraton a pincében
Hideg hangyák Lajosmizsén
Hősi hangyák a felhők fölött
Neutronvidék a hegyek közt VIII.
Férfias napnyugta a fedélzeten
Borzongató szenny a Fehér Házban
Brutális farkas az űrben XI.
Orbitális massza a kertben
Mutáns légörvény az elmegyógyintézetben V.
Vérféreg Irakban
Az első múmia a város fölött
Genetikai kommandó a lakóparkban II.
Nukleáris igazság a lábam közt IX.
Robotnapnyugta az Öböl felett IV.
Lelketlen bolygó a kertben
Robotrobot Mexikóban
Kőkemény spórák Párizsban II.
Robotvadászat az elmegyógyintézetben VII.
Uszó meteor a föld alatt
Fegyencültetvény a felhők fölött
Robotvér visszavág
Virtuális angyal a város fölött VIII.
Menthetetlen farkas újra lecsap IX.
Nukleáris ölelés a dzsungelben VII.
Utolsó szörny Las Vegasban

Azért van néhány egész reális is, amikről még el is hinném a létezést:

Utolsó tűz Párizsban
Fullasztó tavasz Mexikóban
Magányos visszaszámlálás a támaszponton
Különös merénylet Tokióban
Amerikai penge Budapesten
Magányos robot a fedélzeten
Vérszomjas professzor New Yorkban
Első álom transzban
Veszett katonák Irakban
Gonosz nindzsa lesújt
Kúszó vihar a felhők fölött
Gyilkos méhek Párizsban
Kitaszított horda az űrben
Különös tánc a Fehér Házban
Mutáns hangyák a lakóparkban
Utolsó ellenség a Sasfészekben

2010. december 23., csütörtök

Hangulat Karácsonyra

Én ezzel kívánok Boldog Karácsonyt mindenkinek. Legyen olyan hangulatotok tőle, mint nekem, és akkor minden jó lesz :)







ui. Ki jön velem ma estére a Köd-hegység tövébe, az utóbbiak hazájába koncertre? :)

2010. december 7., kedd

hamm

Eszembe jutott Gandalf villamosmágiával működő önjáró szerkezetén, hogyha majd egyszer büfét nyitok, annak Hidegburkoló lesz a neve. Szóval majd emlékeztessetek.

2010. november 29., hétfő

Szólíts fel!

ízlik
csuklik
villámlik
siklik
rejlik
zajlik
sejlik
sereglik
csuszamlik
iszamlik
bicsaklik
rémlik

2010. november 17., szerda

Commandante


Ezt már azóta meg akartam csinálni, hogy elolvastam másfél könyvet Che Guevaráról. Így utólag örülök, hogy nem vettem őfejű pólót. Csak zoknit :)

2010. november 16., kedd

Kipattanás

-Hogyan hal meg a rendszergazda?
-???
-Leteszi a LANt.

(buszon kitalálva a fárasztó falramászásból hazafelé)
Ziu mesternek dedikálva.

2010. november 5., péntek

.Fekete pont

Hogy van pofám az dúdolni, hogy " We are the final resistance" miközben papírzacskóban viszem a mekis kaját? Fekete pont magamnak.

Eszembe jut, hogy mielőtt indultunk Battára, a kőolajfinomítóba, beláttunk az egyetemen egy geológiai raktárszerűségbe, és volt egy csomó doboz, amiben fekete lyukakat tároltak :)

2010. október 31., vasárnap

Elfogtunk egy levelet

Szia Kedves,
hogy van együtt az egészség Remélem minden rendben van veled? nevem Lilian tudom, hogy lesz egy meglepetés, hogy látom a mail nem probléma, hogy én csak azt szeretném tudni, és mi lehet barátja és túl nekem van valami mondani, ha látom a választ, remélve, hogy hallani te,
Tisztelettel Lilian.

Na, ilyen a jó spam. Megnevettet. :)

2010. október 29., péntek

Bökényföld

Ugyebár a Bökényföldi utcában lakom. Mindig is piszkált a kérdés, hogy miről is nevezhették el. Megnéztem a térképet, és láttam, hogy kivezet a városból, és furmányosan át a XVII. kerületbe. Nyilván a nem beépített terület lehet a Bökény-föld. Nosza, felkerekedtem, csakhogy ne kelljen addig se a statisztika-zh-ra tanulnom és kikocogtam a városból, hátha meglátom, mit termesztenek a Bökény-földön.

Legnagyobb meglepetésemre ezt az élőlényt pillantottam meg legelészni az árokparton, ekkor jöttem rá, mi is az a bökény.


Nyehehehee.

2010. október 26., kedd

Hamahama 2010. október 22.-23.-24. Őrség

Balra a Baszk Vaddisznók, jobbra a Vidám Vaddisznók

 Élménybeszámoló

Itt nyomon lehet követni a csörtetést:

Leírom gyorsan még, amíg megvan a fejemben :)
A kolontári iszapkatasztrófa miatt necces lett volna arrafelé menni vonattal, ezért a szervezők Pestről induló IC-ket ajánlottak az onnan menőknek, ami Győrön át ment, és erre kértek erősítést. Ha Fehérvárról vonattal mentem volna, Ajka és Devecser, valamint Szombathely és Szentgotthárd között is vonatpótló buszozhattam volna minimum 4 óra 40 percig.

De nem kellett, mert életemben először a családi verdát odaadták ilyetén hosszú útra is. :D Ígyhát megmondtam a népeknek, hogy nehogy vegyenek előre vonatjegyet, mert így kevesebb, mint feleannyiba fog fájni, meg időben is jelentősen rövidebb lesz.

Szabad neveket írni? Túlélőkről vagy jót, vagy mindent :) Szóval Szabó Zsolti még előtte eljött busszal Pápáról, hogy a Decathlont meglátogassuk, aztán a többieket is leszedtük a pesti buszról, Danit, Annát és Zsoltot. Tomi meg tekervényesen, 500+-os vonatjeggyel járta meg a távot oda-vissza. Szóval négyen indultunk útnak, szerencsére el se tévedhettem még én se, hiszen csak a 8-as utat kellett követni, útközben láttuk, a Devecserről kijövő autók hogyan esnek át a kötelező mosáson, de mást nem érzékeltünk az iszapömlés utózmányaiból. És a Somló is még mindig szép, bár sötét volt már induláskor is – visszafelé láttuk.

Maga a bázis a Rába jobb partján volt, egy sportzsarnokban. Eddig még sose volt ilyen tágas szállásunk. Bár való igaz, 102 csapat nevezett, 371 vagy mennyi emberrel, szóval szerintem ez is csúcs eddig. Tomi már várt, foglalt helyet nekünk, amennyit tudott. Nem volt sok időnk szöszmötölni, mert 9 után értünk oda, azért még regisztrálhattunk, de póló már nem jutott méretben (és nem is fekete rejtelmes fás mintájú, mint amilyet gondoltam a túra plakátja alapján). Lakattal és Lillával találkoztunk, akik lazázni jöttek :P egy szegedi csapattal indultak (Szintvonalak találkozása tilos), ennek ellenére 21.-ek lettek :) Bellák Tomi viszont nem tudott jönni, ezért a 2 csapatunknak megint csereberélnie kellett az emberekkel. Úgyis együtt mozogtunk, de papíron Dani, Anna és Bana Zsolti voltak a Vidám Vaddisznók, Szabó Zsoltival és Tomival mi pedig a Baszk Vaddisznók. Sajna se a míves csapatzászlót, se az ikurriñát (baszk zászlót) nem találtuk, úgyhogy nem kaptunk értük plusz pontot.

Szokásos Hamahama-dal és konferansziék után megkaptuk az érintendő pontok listáját. Ám csak az őrzetlen pontok felét adták át a rajtban, a többi helyének felleléséhez meg kellett találni előbb egyet az 5 őrzött pontból. 3 térképünkből összehoztunk egy használhatót (Cartographiás 1:60000, MTSZ-es katonai 50000-esen alapuló és Faragó-féle 1:50000) és bejelölgettük a pontokat. Itt jegyzem meg, hogy Dani és Tomi magukhoz ragadták a vezető szerepeket, mi többiek alig néztünk a térképre (különben is, én ilyenkor szabadságon vagyok :P ), és végig ők mentek elöl, diktálva a tempót hosszú vaddisznócsülkeikkel.
23:22 perckor indultunk el a 18 órásnak szánt menetelésünkre. Szentgotthárdtól csak délre helyezkedtek el a pontok, és sajnos nem túl kreatív volt az 5 őrzött pont elhelyezkedése sem, csak 2 útvonal kínálkozott azoknak, akik mindet érinteni szándékoztak, és ez alól mi sem voltunk kivételek. A célunk 5 pont érintése volt, plusz az útbaeső és kevésbé kieső fakultatív pontok felkeresése. Sajnáltuk, hogy a Hármashatár nem volt őrzött pont. Így nyár után megintsem jutottam el oda. És Szlovéniába se tettek pontokat, csak egyet, pedig elég kézenfekvő lett volna. Bár Nemzeti Park területén ösvényről nemigen szabad letérni, és kitudja mennyire pontosak a szlovén részről a térképek...

Lényeg a lényeg, először átkeltünk a Rábán újra, ahol a vasútállomásnál és egy Hunyadi-szobornál lévő pontot levadásztunk, megnéztük a duzzasztót (átkelni nem lehetett rajta) és egy Anna tériszonya számára megpróbáltalást jelentő beton védőgáton visszamentünk. A belvároson keresztül Zsida és Zsidahegy irányába folytunk tovább, szorgalmasan követve a piros sáv jelzést. Szakonyfalut kihagytuk és nem mentünk ki a Hármashatárhoz sem (pedig Daniéknak arra van házikójuk, az ötödik legnyugatibb ház az országban :D), hanem Kétvölgynek fordultunk, ami egy pici vend falu, nem is szeres, mint az az Őrségre jellemző, hanem kis házcsoportokból áll, szorványtelepülés. Nagyon jól néz ki, még sötétben is. Szerencsére telihold volt, egy felhő se az égen, csak a völgyek talpán ült meg a pára. Kis falu léte ellenére elég sokat bolyongtunk Kétvölgyben, végül a haranglábnál elértük az első őrzött pontot, ahol diót kellett törni, amit egy porszívó rugalmas csövén át gurították az ember elé. Nem teljesített valami jól egyik csapat sem.
Kaptunk transzferfeladatot is. Nem tudom melyiket hol, úgyhogy inkább itt próbálok egyben visszaemlékezni rájok. Egyiken sorba kellett rakni a magassággal ellátott hegycsúcsokat az alapján, hogy milyen sorrendben zajlott az érintésükkel Hamahama-túlélőtúra. Lévén tapasztalt vén rókák, akarom mondani vaddisznók, ez ment gond nélkül. Másikon várakat/várromokat kellett fantáziarajz (vagyis hogy hogy nézhetett ki teljes pompájában) alapján felismerni (adottak voltak azért a nevek). Kellett még egy Hajdú-Bihar megyei turistaegyesületnek logót tervezni (valószínűleg a végül másodikként végző Bihari TE-nek), amire mi egy biciklikerékben keresztbe rakott pisztolyt és buzogányt (mint hajdú szimbólum) pályáztattunk. Valamint kellett egy történetet írni nyakatekert szavak pontos felhasználásával. Arról is szót kell ejtenem, hogy a korábbiaktól eltérően most az őrzött pontokon egyúttal fakultatív pont is volt, tehát egy kérdésre megkeresve a választ még lehetett 5-10 pontot szerezni a potenciális 50+50 mellé (egyik az érintésért, másik a feladat tökéletes végrehajtásáért)
Ha már idáig elolvastad, jár a csoki.

Noszóval tovaindultunk a fokozott védett területen keresztül Orfaluba, ahol a következő őrzött pontot céloztuk be. Csíptük a határt. A fagy meg minket. Eléggé holtponton voltam így hajnaltájt, de agyfrissítésként amőbáznunk kellett a pontőrrel. A játék mintája alapján profinak tűnt, de Tomi megverte, héthetős segítségünkkel :P Viszont a Vidám Vaddisznók kikaptak. Ez majd a végeredményen meg is látszott (új igeidő). Aztán nyomás vissza a határsávba, jó ideig a magyar- szlovén betonkarókat kerülgettük ( amelyekre rá volt a YU feliratra csapva egy kis majter, és belevésve, hogy RS, az MK meg örök – Magyar Királyság, Magyar Köztársaság, egyre megy :D ). Egy örökkévalóságnyi idő után elértünk Pityerszerbe, ami Szalafő egyik szere. Ez az őrségi mintatelepülés, legalábbis településszerkezetileg. Kástuk s tókák mindenfele. Épp ezért a falumúzeumnál lévő őrzött ponton pálinkakóstolót tartottunk, kemény pontokért. Illat alapján kellett beazonosítani az igen erős páleszeket, nem ment. Ízre is lehetett menni, feleannyi pontért. Barack meg szilva az rendben van, de ki találta volna ki a bodza, vegyesgyümölcs illetve eper (ráadásul a szederfa termése eper) pálinkákat szagról?
Például Bana Zsolti. :D

Egy kis eddegélés után továbbindultunk Kondorfa felé, mert láttuk, hogy nem férhet bele mind az öt őrzött pont az időnkbe. Papszeren át és a kéktúrát levágva jutottunk oda. A Bucsahegy nevű falurész előtt még csatlakozott hozzánk egy öngyilkosjelölt kiscica, aki elkísért minket a falu belsejéig, aztán átpártolt másokhoz. Egy templomnál lévő pont után felcaplattunk az őrzött ponthoz is, ami egy buszmegállóban foglalt helyet. Egy vendéglő mellett legalább:) Malacperselyből kellett bármilyen segédeszköz használatával kipiszkálni 1 és 2 forintosokat 2 perc alatt (a leggyorsabb csapat a végén meg is kapta a perselyt :D ). Némi frissítő magunkhoz vétele után elindultunk immár azzal a feltett szándékkal, hogy minél kevesebb késéssel érjünk be a célba. Ám ez a szándékunk meghiúsult a ramatyul felfestett piros sáv jelzés miatt (amúgy volt egy pont, ahol az embernek döntenie kellett, hogy beleplaccsog a hatalmas sárba, vagy kiteszi magát a villanypásztor megrázó élménypotenciáljának). Inkább egy párhuzamos feltáró úton battyogtunk. De amikor ez már nem volt annyira megfelelő, megpróbáltunk rálelni a pirosra, ezért legalább egy kilométert csörtettünk magyar honvédségi módszerrel (márhogy tökön-babon át) a vélt irányba. Ekkor gombászok hangjaira lettünk figyelmesek, akiknek az instrukciói alapján nem biztos, hogy megtaláltuk volna az Utat, de szerencsére egy árválkodó piros jelzés nyomravezetett minket 20 méterre attól a helytől, ahol a gombász úr kijelentette, hogy nincs a közelben turistajelzés :)

Szóval nagy nehezen eljutottunk Szentgotthárd-Farkasfára, egy Wifi-torony (oder sowas) és a falu központjának hatékony, ámde időpazarló megtekintése után pedig végleg Szentgotthárd felé vettük az utat azzal a céllal, hogy 2 órával már ne lépjük túl a 18 órás menetidőt. A műúton mentünk, gyorsabb, de fájdalmasabb módon. Meteorológiai állomás és Hársas-tó mellett már sötétben slattyogtunk. Nyáron autóval nem tűnt ilyen hosszúnak ez a táv :) Máriaújfaluba beérve (ez már Szentgotthárddal egybeépült) pedig meg kellett nekünk, Baszk Vaddisznóknak szaporázni a lépteinket, hogy időben odaérjünk. Levágós úton, rövidítve kocogtunk, szerencsére még bírtuk szusszal (hehe, Sus scrofa) és szerencsére 3 perccel 20 órányi menetidő előtt estünk be a zsűriasztalhoz a sportcsarnok közepén, ahol már sokat húzták a lóbőrt és a hálózsákot magukra. A Vidámaknak több holtidejük volt, úgyhogy ők is időben beérkeztek még normális tempóban is, bár lábügyileg ők rosszabbul álltak.

A körülményekhez képest gyorsan sorbaállás paprikáskrumpliért, majd alvás lett volna a tematika. Ha Anna ki nem találja, hogy szerezzünk sört :D Elmentünk még hát a Benzinkútra, át a Rábán, és önmagunknak és Anna ismerőseinek szereztünk shört. Kiváló érzékkel beültünk abba a terembe, ahol negyed órával később Debreiék elkezdték kiértékelni a menetleveleket, de jobb is volt egy radiátor tövében kipihenni a fáradalmakat, sörrel a kézben :)
Sajnos Zsoltinak nem találtunk fuvart már estére, én meg félvezetőnek is kevés lettem volna ennyi kilométerrel a lábamban - Dani kiszámolta, 62 km-t mentünk, 600 m szintemelkedéssel – nameg cirka 40 órányi ébrenlét után. A jól megérdemelt alvást csak néha szakította meg egy Haratik Imit meghazudtoló horkolás, vagy az orromban összegyűlő matéria.

Reggel már 7-kor megkezdődtek az ünnepélyes eredményhirdetés előkészületei, úgyhogy rávetettük magunkat az irgalmatlan zsíros és lekváros kenyerekre és a teára. Írtunk véleményt is. Meghallgathattuk a város polgármesterének beszédét, aki 9 szavazattal nyert nemrég és maga is szervezett hasonlót, és hogy jee. Lényeg az, hogy a Vidám Vasdisznók 412 ponttal a 26. helyen zárt, míg a Baszk Vaddisznók a 16.-on 472-vel. Hiába vettük most egy kicsit talán lazábban (kevesebb jajgatás is volt az út során :) ), mégis a szokásos színvonalat hoztuk. Szép kitűzőt kaptunk, meg egy élményt. Lakatéktól és Danitól, aki tetőt fedni ment a házikójukba elbúcsúztunk, és elindultunk vissza a 8-ason. Tomit Vasvárnál raktuk ki, hogy jobban legyen vonata (hamarabb is hazaért, mint akart), Zsoltikkal és Annával pedig Fehérvárig meg se álltunk.

p.s.: ha valami máshogy volt, vagy hozzátennétek, írjátok meg akár ide hozzászólva

2010. október 24., vasárnap

2010. október 14., csütörtök

Nájsz

Willis Drummond estére, bele a pici pofitokba. :)



Előadáskitalációhoz baszkoktól.

2010. október 8., péntek

Itt lakom, ni. :)


Nagyobb térképre váltás

Az ablakot, meg az ajtót majd kerekre cserélem, de az a legkevesebb :P
De mostmár nekiláthatok a fontos teendőknek, hogy meghosszabbodott a napom 4 órával.

2010. október 5., kedd

Megvan.

Két dolog is.

Az egyik, hogy vettem jegyet ezekre, amik egyszerre lesznek egy helyen :)



És örömmel tölt el, hogy ezt a világkedvenc zenét még nem raktam ki ide, mert



ez jut például eszembe a másik örömteli dologról is, miszerint holnaptól lesz hol laknom Bríben. A köves út már feltörte a lábam úgyis a mindennapos oda-vissza menettől.
Úgyhogy juppí.

2010. szeptember 29., szerda

Üröm a sörömben

Ha pesszimista lennék, most élvezkedhetnék, hogy megmondtam, hogy ez lesz. De amíg össze nem gyűjtöttem a fejemben, hogy mi nem sikerül, nem is tűnt fel, hogy ennyire rosszul áll most a csillagom.
Merthogy:

- First and foremost: nóvumennókráj, ha lenne, krájna is, mert most annyira sem érek rá semmire, mint eddig
- Egy hónapja nem találok rendes albérletet, pedig az cirka 4,5 órával hosszabbítaná meg a nap hatékony részét. Amiről már azt hittem, hogy az enyém lesz szoba, azt meg kiadta az anyagias néni 2 másik embernek
- A munkatársam lelépett egy teljes munkaidős állás kedvéért (najó, lesz ki pótolja, de az nem ugyanaz lesz)
- Lemaradtam mindkét felsőoktatási intézményen a szoctám pályázat benyújtásáról, hála a körültekintő tájékoztatásnak és a bürokrácia útvesztőinek is, valamint talán saját magamnak leginkább, aki nem rugdosok mindenkit kellőképp
- És mindennek a tetejében egy sertés követ mindenhova. Hiába futok.


De azért lecchevölúk a mérleg másik serpenyőjére is:

- Tanulok japánul ^ ^
- Tanulok németül, és két hét alatt annyira belengte a friss szellő az agyam szenespincéjében elraktározódott passzív tudást, hogy a németországi ösztöndíjakról szóló echte-német néni előadását tökjól megértettem
- Felfedeztem, hogy vannak azért értelmes emberek is a BGF-en
- Azt dolgozom, amit szeretek, és érdekel a diplomatémám
- Másztam sziklát (thx to Viki és az egész csapat :) és hihetetlenül élveztem
- Hétvégén pedig megyünk Bódvarákóra utóbulit csapni, kivételesen kocsival, és ezt senki nem veheti el tőlünk




De talán mivel alapból észre se vettem volna, hogy mennyi bajom van, és alapvetően jó a kedvem, azt a következtetést vonom le, hogy lesz még kutyából úthenger. :)

2010. szeptember 24., péntek

Igazság

Utcai aranyköpés Csülkös Örs vezér teréről:

"Hát az emberi test az bonyolultabb, mint az autóbusz."

2010. szeptember 22., szerda

Néha így érzem magam

így
Sajnos itt nem jelenik meg, úgyhogy rá kell kattanni.



meg így is.
Amúgy elolvastam Che Guevara hobitttárs naplóját és azt hiszem, jól döntöttem, hogy mégse vettem olyan pólót. :)

2010. szeptember 17., péntek

Előadtam

Kivégeztem Cholnoky Jenőt. Vagyis előadtam, amit már április óta tudtam, hogy fog kellenem. Persze így is nyilván az utolsó pillanatra maradt az előadás összerakása.
Szerencsére a konferencián az ebédszünetben sikerült belógnom a terembe és még módosítani a betűtípust a powerpointomban, hogy ne lógjon ki a cím a legelső diáról XD Azt mondták, jó voltam. Kaptam egy raklap könyvet is mellé.

Ez jutott eszembe akkor:




Tökjó volt utána még egy Érdi (Bríhez közeli, dúnadánok lakta hely) tavernát felfedezni és egy pintet meginni. Ettünk lepényt, kétszer is. Najó, rendeltünk pizzát, meg később még lángost is ettünk. 10 perccel zárás előtt érdemes menni - minden maradékot rátesznek a sajtos-tejfölös-lilahagymásra :P
És mindez csak 320 Ft-ért :)

2010. szeptember 15., szerda

Róka hasa rádió



Elhatároztam, hogy a kedvenc zenéimet mutogatom majd néha, attól függően, hogy mi tetszik éppenö. Lesznek nehezen fogyaszthatóak is, pl ez.

Képrejtvény

Ha majd, aki tudomást szerez a blogról kitalálhassa. Aki meg már tudja, az pszt.


(Annyi segítséget kaptok, hogy a 61-es villamos egyik megállója ihletett meg)

2010. szeptember 10., péntek

Ska

Hogy miért is szeretem a skát? Azt itt most nem fogom kifejteni, inkább megmutatom, hogy melyik szám hatására esett le, hogy ennél jobb zenét nem lehet csinálni. '99 ködös őszén életem első és asszem utolsó focis ámítógépes játékával játszottam, a FIFA '98-cal, ennek egyik betétzenéje volt a Reel Big Fish egyik száma. Persze csak 17-18 éves koromra derítettem ki, hogy mi is ez a szám, meg addig nem is hallottam a "ska" kifejezést, ezért nem is tudtam senkinek elmagyarázni, hogy mondja már meg, ugyan, hol találok olyan zenét, amiben szaggatott gitározás keveredik fúvóshangszerekkel :D De majd azt is belinkelem, amivel újra felfedeződött a műfaj :)



Azt mondjuk nem tudom, miért japánul beszélnek a klipben...

2010. szeptember 8., szerda

Az ingázásrúl.

Ingzáni szar. Tönkreteszi az embert. A helyesírását is. Az ember össze van zárva a gondolataival, a saját lelkével, amit dolgos hétköznapokban alapból rendesen elviselne, ha nagyon óbégatna, akkor háttérbe szorítaná valamilyen cselekvéssel, de egyedül ennyit utazás közben nem lehet. Hiába a zene (ami közben szétnyomja az ember fülebelét, netán agyát), hiába a könyv, ami még esetleg jobban belebonyolítja saját magába az embert. Csak az tartja bennem a lelket, hogy nem lesz ez így mindig. Mert aki évekig pl dolgozni jár Pestre úgy, mint én, az biztos nem bírja ki ép ésszel. Akkor inkább már kocsiba ülnék.

Amúgy naponta végigjárom a Capitaly nevű társasjáték összes közlekedési vállalatát:)

Meg csináltam egy kis számolást is, hogy ha másmerre indulnék, hová ingázhatnék ennyi idő alatt akár. Az eredmény lesújtó.
Balatonszentgyörgy vonattal
Celldömölk vonattal
Almásfüzitőre vonattal és busszal
Győrbe busszal
Bonyhádra busszal
Akasztó busszal
Bonnya busszal (nevörhördovit, de Kaposvár felé van)
Dunaújvárosba elkísérhetnék valakit busszal és visszajöhetnék

És akkor még azt nem mondtam, hogy hazafelé általában már nincs gyorsvonat, és a lassú fél órával lassabb.
Na, elég az önsajnálatból. A lényeg úgyis az érdekes úticélok voltak :) A többi csak jött magától. Addigis, hogy hőn tisztelt ellenkirályunkat, IV. Andrást idézzem: the dick is out.

2010. szeptember 4., szombat

Van GPS-ed?

Igaz szittya térképész olyat nem használ :P

by Zsolti



(ugyanitt megjegyzendő, hogy a nyáron egy pár térképész GPS-üket követve sikeresen Hegyeshalom helyett Rajkánál lépett ki az országból az Alpok felé menet és a pozsonyi vár véletlen megcsodálása után tértek át Ausztriába)

2010. szeptember 3., péntek

Hmm

Találtam egy érdekes dolgot. Ugyebár rakom a rendet a nagy fa íróasztalon, rendezgetem a sok izét, meg pergament, emléktárgyakat...
Egyszercsak a legfelső polc felé téved a kezem, ahol egy nagy doboz hevert. Ebben más fura dolgok között egy igen érdekes gyűrűt találtam. Furcsán súlyos, és mintha vonzódna a kezemhez. Nagyon hideg. És általam nem ismert írás fut rajta körbe végig. Nyugtalanító a mintázata felettébb. Nem tudom honnan kerülhetett oda, kié lehetett.

Mindenesetre felakasztottam egy parafatáblára láncon, a többi érdekes dolog közé, mert korgott a gyomrom és sürgősen el kellett mennem reggelizni.

2010. szeptember 1., szerda

Rendrakás

Az életben és a szobában is. De legalább a PICSA felvidít. Megyünk is Fezenre lett légyen vala a sok kici hobbitkávalö.



Amúgy találtam az asztalomon 100 m damilt és egy Árpád-sávos plüsshalat
megtaláltam a spanyol nyelvvizsgabizonyítványomat,
találtam Nyugat-Ukrajna és Zell am See térképet,
Umberto Eco Hogyan írjunk szakdolgozatot c. munkáját
szájharmonikát és biciklislámpát, valamint a PUK-kódomat.

És kaptam 12 gramm chipset is a minap. Azért ez a neve, mert csíp?

2010. augusztus 28., szombat

Kapuzat

Eveztünk a Bodrogon (az Anduin egyik mellékfolyóján) és hazafelé Sárospatakról igen kreatív dolog ütötte meg a szememet Szerencs határában. Mivel Szerencs a "Hegyalja kapuja", itt kezdődik a Világörökség részét képező Tokaj-hegyalja Borvidék, a város egy impozáns kapuzatot épített a határába. 18 méteres kőborítású kolosszuson figyel a szárnyszerű 12 méteres ácsolat. És még kilátó is. Nekem nagyon bejön :D



Csak úgy, mint a Folk Error, amire hatalmasat tomboltunk tegnap a Paddy and the Rats után még. Én meg voltam lepve, hogy erre is ilyen jót táncoltunk :D De valahogyan erről a zenéről furmányos gondolatátvitel során mindig ez a kapu jut eszembe.




Utóbb belegondolva... lehet, hogy a Két Tornyot láttuk ???!!!

2010. augusztus 27., péntek

Jupí!

Hosszas elhatározgatás után végre megszületett a blog, magam számára is váratlanul, hirtelen ötlettől vezéreltetve, mint én úgy általában.
Ha már holnap úgyis megyünk Bríbe ilyen koncertre, talán nem lenne nem helyénvaló pont ezzel kezdeni a blogot, ahová csapolni tervezem agyszüleményeimet és más állatfajtákat.



Aztán majd jön ide mindenféle érdekes, ami kikívánkozik.

Frodó, a Megyéből