Ma az öcsém megkérdezte, milyen zenét hallgatok mostanában. Nem szokta. És én se szoktam ilyesmin elgondolkodni, hogy éppen vannak-e nálam ilyen trendek:D
Úgyhogy összegyűjtöttem kicsit (talán leginkább magamnak, hogy emlékezzek:), hogy mennyire tág/szűk zenei mezsgyéken mozgolódom mostanában.
Kár, hogy szavakba azt nem lehet önteni megfelelően, hogy miért jó ez nekem...
Először is van ez a noname indusztriális metál Kanadából. Egy ember csinálja a saját gyönyörűségére, és ingyen adja. Térképet nagyon jó csinálni közben :)
Aztán van a feröer-szigeteki folk metál, ami elég hosszú ideje mindig aktuális, főleg a kórusos részek miatt. Ők megteszik azt a szívességet, hogy nem hörögnek. És nem is távoli szigeteket jelent a Feröer, hanem birkát. Ennyit a nyelvészeti megérzéseimről.
Maradjunk északon és vesszünk el a norvég Lumsk zenéjében. Trollokról énekelnek általában lassú számaikban, nem ritka a trombita sem. Nálam veri a Nightwisht.
Egy huszárvágással teremjünk az Egyenlítőn, de még mindig maradjunk a folk-metál háza táján. Ez errefelé igencsak mást jelent. Szingapúri arcok zúznak Shiva segítségével "védikus metált". Ommm
Még délebbre megyünk, mert Parkway Drive-ot is hallgaték. Szimpatikus metalcore Ausztráliából. Meg úgy tűnik szörföznek is.
Végül, de nem utolsósorban hajrá ezeknek a srácoknak, akik nagyon fehérváriak és nagyon jól tolják az ipart az experimentális metál szcénában, ha szabad így kifejeznem magam :D Be kéne futniuk igazán. Vagy legalább koncertezniük.
Itt van mindenük: http://soundcloud.com/rednekk
<iframe width="560" height="345" src="http://www.youtube.com/embed/sdb2wJV5FN4" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>
2011. augusztus 29., hétfő
2011. július 17., vasárnap
Hegyalja Fesztivál II.
Mivel, hogy jöttek Zsoltiék, kellett kicsit mászkálni velük, ezért viszonylag későn álltunk neki direkt koncerteket nézni. Depressziót mondjuk hallottuk jórészt, de az bárhol, bármikor :) Konfliktkor meg még tollászkodtam/aludni próbáltam.
Najó, Tomi kedvéért:P
A Rómeó Vérzikből annyi esett le a sátor messzeségében, hogy mindenkit meg akarnak dugni. Meg kellett keresni Zsoltiékat, nehogy eltévedjenek. Ja és egy kikötött csónakban aludtam kicsit a Bodrogon.
Így hát Dalriadára mentünk először. Ez ilyen dupla. A képek és zene összefüggés(telenség)ét most ne firtassuk, az az apropó hogy az első az kedvenc, a másikban meg a Korpiklaani énekese is énekel finnül, és ez most megesett élőben is, tökrészegen. Ennél több embert csak PASO-koncerten láttam színpadon egyszerre.
No, ezután Isten Háta Mögöttre nem nagyon jutott idő a környezetbarát söröspohár újratöltése miatt, meg közeledett a Guano Apes kezdése, ami ritka helyen esik mindig ugyebár. Sajnos nagyon erőltették a visszatérő albumukat, aminek annyira nem örültem. A klasszikusokat úgyis ismeritek, de a kedvencemet nem biztos.
Na de azért az nem maradhatott ki, amit valahol a 2000-s évek legnagyobb magyar rockszámának szavaztak vagy mi. Legalábbis én megszavazom.
Mivel képesek voltak a Korpiklaanit egy időpontba tenni a Guano Apesszel, csak pár számra tudtam odaugrani, mert azért az kell. Amúgy a vodka finnül viina. De annak ehhez most kivételesen nincs köze:P
És még ugyanekkor volt az Alvin is, a legkisebb színpadon, hogy ezt is említsem, szóval maximális gratuláció... No, de jött a Slayer, hogy lekaszaboljon 60 hangfallal. Nekem igazából nem tetszett így előismeret híján, de a közelben tűzzsonglőrködők és az égen jókor cikázó villámok azért csináltak nem kicsi hangulatot. Ezt, amit ismertem, meg el el se játszották. Régebbi, mint én.
Ezután meg már a Foreign Beggars nevű érdekes elektronyos zenét nem volt fülem megnézni.
Viszont volt még PICSA a Narancsterror ellenére ;) Basszus, már ők is 20 évesek.
Ez is olyan, hogy nem lehet legkedvencebbet választani. Ezt viszont játszották:
Utolsó nap találtam egy Sárit, úgyhogy mindig volt kivel koncertre menni. Eveztünk is négyen.
Zeneileg meg meg kellett nézni azAlejandrot, bocsánat, a Heliát, a nyitottság jegyében. Azért a többi szám se volt rossz fültágítós emberektől :P.
PASO-hoz meleg volt nagyon, de azért arról mindig kiderül, hogy jó, bár én mindig az ellenkezőjét hiszem. Kedvenc azért megvót.
A Raunchy nem "karcolt be" annyira, szóval attól még, hogy dán, nem biztos, hogy kiváló:D Úgyhogy inkább lángos evődött?
Viszont a Blind Myselfen (is) összefutottam Brí-beli évfolyamtárssal, eldumáltunk, miközben körbehajtották körülöttünk a vonatozókat. Igen, ez Beatrice-feldolgozás :)
Kötelező program volt a Ska-Pécs, akik strandlabdákat rugdalva spanyolul éneklik a SKA-P-t. Meglepően jó minőségű koncertvideót találtam róluk. Azóta kicsit már profibbak :D
Ezután egy számomra tök ismeretlen bandát, a Kerekes Band-et néztük meg, akik egészen firkini magasságokban keverik a népies zenét a mindennel. Sőt a Rage Against The Machine-tól is eljátszották a Killing in the Name of-ot. One more drink, Lacikáim? Szóval ilyen kell még majd.
És akkor jött az utolsó várva várt. Azt se gondoltam volna, hogy ennyien ismerik egyáltalán Magyarországon a Heaven Shall Burnt. Hatalmas koncertet csaptak, a nép már magától talált ki különbnél különb pogózós játékokat. Még eveztek is a vége felé. Szóval hatalmas volt. Pont ilyen. Német metalcore mély szövegekkel.
Úgy az egész Hegyalja. Úgy, ahogy volt. Asszem eddigi legjobb fesztiválélmény. Zeneileg mindenképpen a legintenzívebb. Na, erre való a blog. Memória azoknak, akik elfelejtem azt is, hogy milyen számban és személyben kezdem a mondatot.
Najó, Tomi kedvéért:P
A Rómeó Vérzikből annyi esett le a sátor messzeségében, hogy mindenkit meg akarnak dugni. Meg kellett keresni Zsoltiékat, nehogy eltévedjenek. Ja és egy kikötött csónakban aludtam kicsit a Bodrogon.
Így hát Dalriadára mentünk először. Ez ilyen dupla. A képek és zene összefüggés(telenség)ét most ne firtassuk, az az apropó hogy az első az kedvenc, a másikban meg a Korpiklaani énekese is énekel finnül, és ez most megesett élőben is, tökrészegen. Ennél több embert csak PASO-koncerten láttam színpadon egyszerre.
No, ezután Isten Háta Mögöttre nem nagyon jutott idő a környezetbarát söröspohár újratöltése miatt, meg közeledett a Guano Apes kezdése, ami ritka helyen esik mindig ugyebár. Sajnos nagyon erőltették a visszatérő albumukat, aminek annyira nem örültem. A klasszikusokat úgyis ismeritek, de a kedvencemet nem biztos.
Na de azért az nem maradhatott ki, amit valahol a 2000-s évek legnagyobb magyar rockszámának szavaztak vagy mi. Legalábbis én megszavazom.
Mivel képesek voltak a Korpiklaanit egy időpontba tenni a Guano Apesszel, csak pár számra tudtam odaugrani, mert azért az kell. Amúgy a vodka finnül viina. De annak ehhez most kivételesen nincs köze:P
És még ugyanekkor volt az Alvin is, a legkisebb színpadon, hogy ezt is említsem, szóval maximális gratuláció... No, de jött a Slayer, hogy lekaszaboljon 60 hangfallal. Nekem igazából nem tetszett így előismeret híján, de a közelben tűzzsonglőrködők és az égen jókor cikázó villámok azért csináltak nem kicsi hangulatot. Ezt, amit ismertem, meg el el se játszották. Régebbi, mint én.
Ezután meg már a Foreign Beggars nevű érdekes elektronyos zenét nem volt fülem megnézni.
Viszont volt még PICSA a Narancsterror ellenére ;) Basszus, már ők is 20 évesek.
Ez is olyan, hogy nem lehet legkedvencebbet választani. Ezt viszont játszották:
Utolsó nap találtam egy Sárit, úgyhogy mindig volt kivel koncertre menni. Eveztünk is négyen.
Zeneileg meg meg kellett nézni az
PASO-hoz meleg volt nagyon, de azért arról mindig kiderül, hogy jó, bár én mindig az ellenkezőjét hiszem. Kedvenc azért megvót.
A Raunchy nem "karcolt be" annyira, szóval attól még, hogy dán, nem biztos, hogy kiváló:D Úgyhogy inkább lángos evődött?
Viszont a Blind Myselfen (is) összefutottam Brí-beli évfolyamtárssal, eldumáltunk, miközben körbehajtották körülöttünk a vonatozókat. Igen, ez Beatrice-feldolgozás :)
Kötelező program volt a Ska-Pécs, akik strandlabdákat rugdalva spanyolul éneklik a SKA-P-t. Meglepően jó minőségű koncertvideót találtam róluk. Azóta kicsit már profibbak :D
Ezután egy számomra tök ismeretlen bandát, a Kerekes Band-et néztük meg, akik egészen firkini magasságokban keverik a népies zenét a mindennel. Sőt a Rage Against The Machine-tól is eljátszották a Killing in the Name of-ot. One more drink, Lacikáim? Szóval ilyen kell még majd.
És akkor jött az utolsó várva várt. Azt se gondoltam volna, hogy ennyien ismerik egyáltalán Magyarországon a Heaven Shall Burnt. Hatalmas koncertet csaptak, a nép már magától talált ki különbnél különb pogózós játékokat. Még eveztek is a vége felé. Szóval hatalmas volt. Pont ilyen. Német metalcore mély szövegekkel.
Úgy az egész Hegyalja. Úgy, ahogy volt. Asszem eddigi legjobb fesztiválélmény. Zeneileg mindenképpen a legintenzívebb. Na, erre való a blog. Memória azoknak, akik elfelejtem azt is, hogy milyen számban és személyben kezdem a mondatot.
Hegyalja Fesztivál
(videjós megaposzt)
Na, e köré most nem kerítek gyűrűkurás sztorit, lényeg, hogy a Széltető alatti bortermő városkában rendezték a folyóparton. Még kenuztunk is a belefolyón, mint egyszer már. Találtunk trollokat a híd alatt. De ezek sátorban laktak és Slayert hallgattak.
Valamint finom a töltött lángos, és a sátrak hamar felmelegszenek. Megmásztam a Széltetőt is, szerencsére a motoros nazgulok nem láttak meg, csak a fesztiválon odabent találtak meg egy koncerten azt hiszem, mert az egyik eléggé bordán szúrt a könyökével, egy másik meg a nyakamat célozta.
Másik napon meg elmentem az eposzi nevű Rakamazon át (ide gyalog) a harmadik faluba, ahol megnéztem a földvárat, ami nagyon ősi, még az másodkorban építették a rohírok.
Ja és persze jött egy hobbittárs is, aki itt le lett törpézve. Így jár az, aki ember-barátnőt választ :P Meg sok más ismerős és pajti lehetett volna illetve lett.
No akkor ide meg rakok videókat azokról/tól, amiket láttam. Azt hiszem nem leszek kicsinyes és olyat is beteszek, amibe csak belenéztem akár de tetszett. Figyelem, a dalszövegek illetve zenei stílus nem mindig tükrözi a szerzőt :D Legalább időrendben vannak.
Epik Madonna-feldolgozás
Supernemtől nem tudtam melyiket raktyam ide, de ezek mentek a fejemben, miközben én meg a hegyre.
A furcsamikrofonú és iszonyatrasztájú Amorphistól szintén nehéz választani, mert nem azt játszották, amit ismerek. Ezt hiányoltam:
Az Airbourne meg nem más, és most plagizálok, mint az ausztrál AC/DC. :P Tényleg nagyon-nagyon jó lett volna.
De ezt annyira nem nézhettem, mert kötelességemnek éreztem, hogy végigtáncoljam a Toasterst. Kinek van még 30 éves működő kenyérpirítója?
Ilyen volt, csak a kellő helyekre Hungary volt beszúrva. Oh, shit! Oh, shit! SKAndálása :)
Scooteren meg nem voltam utóbbi kettő miatt, de nem bánom :) Töpp-töpp-töpptöröröpptöpptöpp skandálás így is volt négy napon keresztül bárhol. Ez volt az első nap. Ez elég hosszú lesz így, de legalább a saját memóriámat is segítheti h mit láttam.
A nap végére meg maradt a Parkway Drive, a szintén ausztrál szimpatikus-metalcore. De ilyenféle pogókat még életemben nem láttam, mint ott. Aztán kiderült, hogy nem ritka a circle-pit a hegyalján :D Poénos volt, hogy a törött lábú gitáros tolószékben és bukósisakban játszott, a másik meg kalózsapkában. Erről is van fesztiválos felvétel, if interested.
Másnap zeneileg először belenéztem a Sear Blissbe, csak mert érdekelt, milyen a black metál trombitával. Érdekes és jó.
Ezek után azt kell mondanom, hogy Watch My Dying, méltatlanul világosban.
Ezután a Kiscsillagot akartam megnézni, de nagyon érdektelen volt, a Bloody Roots meg épp ellenkezőleg. Most legyen Bloody Roots? Dehát az Sepultura! Onnan a név, el is játszották, de akkor már sajátot. Sajna élőben jó csak. Ajánlom Pavarottit is.
Aztán Pennywise, az egyik várva várt. Ráadásul az Ignite magyar származású énekesével jöttek, úgyhogy volt A csitári hegyek alatt... is :D Szóval nagyon nagy volt. Jaj.
És akkor még csak most jött a Mastodon, hogy leharapja a fejünket. Sajnos a dob elnyomta a gitárok virtuozitását, de azért úú.
Inkább a másik két napot egy másik bejegyzésben jegyzem be :)
Na, e köré most nem kerítek gyűrűkurás sztorit, lényeg, hogy a Széltető alatti bortermő városkában rendezték a folyóparton. Még kenuztunk is a belefolyón, mint egyszer már. Találtunk trollokat a híd alatt. De ezek sátorban laktak és Slayert hallgattak.
Valamint finom a töltött lángos, és a sátrak hamar felmelegszenek. Megmásztam a Széltetőt is, szerencsére a motoros nazgulok nem láttak meg, csak a fesztiválon odabent találtak meg egy koncerten azt hiszem, mert az egyik eléggé bordán szúrt a könyökével, egy másik meg a nyakamat célozta.
Másik napon meg elmentem az eposzi nevű Rakamazon át (ide gyalog) a harmadik faluba, ahol megnéztem a földvárat, ami nagyon ősi, még az másodkorban építették a rohírok.
Ja és persze jött egy hobbittárs is, aki itt le lett törpézve. Így jár az, aki ember-barátnőt választ :P Meg sok más ismerős és pajti lehetett volna illetve lett.
No akkor ide meg rakok videókat azokról/tól, amiket láttam. Azt hiszem nem leszek kicsinyes és olyat is beteszek, amibe csak belenéztem akár de tetszett. Figyelem, a dalszövegek illetve zenei stílus nem mindig tükrözi a szerzőt :D Legalább időrendben vannak.
Epik Madonna-feldolgozás
Supernemtől nem tudtam melyiket raktyam ide, de ezek mentek a fejemben, miközben én meg a hegyre.
A furcsamikrofonú és iszonyatrasztájú Amorphistól szintén nehéz választani, mert nem azt játszották, amit ismerek. Ezt hiányoltam:
Az Airbourne meg nem más, és most plagizálok, mint az ausztrál AC/DC. :P Tényleg nagyon-nagyon jó lett volna.
De ezt annyira nem nézhettem, mert kötelességemnek éreztem, hogy végigtáncoljam a Toasterst. Kinek van még 30 éves működő kenyérpirítója?
Ilyen volt, csak a kellő helyekre Hungary volt beszúrva. Oh, shit! Oh, shit! SKAndálása :)
Scooteren meg nem voltam utóbbi kettő miatt, de nem bánom :) Töpp-töpp-töpptöröröpptöpptöpp skandálás így is volt négy napon keresztül bárhol. Ez volt az első nap. Ez elég hosszú lesz így, de legalább a saját memóriámat is segítheti h mit láttam.
A nap végére meg maradt a Parkway Drive, a szintén ausztrál szimpatikus-metalcore. De ilyenféle pogókat még életemben nem láttam, mint ott. Aztán kiderült, hogy nem ritka a circle-pit a hegyalján :D Poénos volt, hogy a törött lábú gitáros tolószékben és bukósisakban játszott, a másik meg kalózsapkában. Erről is van fesztiválos felvétel, if interested.
Másnap zeneileg először belenéztem a Sear Blissbe, csak mert érdekelt, milyen a black metál trombitával. Érdekes és jó.
Ezek után azt kell mondanom, hogy Watch My Dying, méltatlanul világosban.
Ezután a Kiscsillagot akartam megnézni, de nagyon érdektelen volt, a Bloody Roots meg épp ellenkezőleg. Most legyen Bloody Roots? Dehát az Sepultura! Onnan a név, el is játszották, de akkor már sajátot. Sajna élőben jó csak. Ajánlom Pavarottit is.
Aztán Pennywise, az egyik várva várt. Ráadásul az Ignite magyar származású énekesével jöttek, úgyhogy volt A csitári hegyek alatt... is :D Szóval nagyon nagy volt. Jaj.
És akkor még csak most jött a Mastodon, hogy leharapja a fejünket. Sajnos a dob elnyomta a gitárok virtuozitását, de azért úú.
Inkább a másik két napot egy másik bejegyzésben jegyzem be :)
2011. június 26., vasárnap
Guru
2011. június 15., szerda
Eriador Fesztivál
Történt, nem is olyan rég, hogy pár jó hobbittal elmentünk az Eriador Fesztiválra. Bakfölde mellett, az Öreg-erdőben rendezték egy tisztáson. 5 nap, 5 éjen át állt a mulatság, bár napközben leginkább a pihenésen volt a hangsúly, hogy legyen energia az esti mulatozásra. Én ugyan csak három napra mentem, de megérte. Volt jóféle pipadohányunk a Borbuggyan mentéről és a faluban söritalt is lehetett kapni. Bár a mulatságban is, de drágán mérték.
Annyira sikeredett a napközbeni pihenés, hogy nem is emlékszem, hogy este milyen koncerteken voltunk, pedig messzeföldről jöttek a kedvünkért. Azért néhány foszlány megvan. A Testi Egyenleg nagyon jó volt, de tömör, mert lezavarták őket a színpadról. A barátunkat, akinek a haját befonta egy helybéli menyecske az abrakolónál, déltengeri kalóznak festették ki, egy másik lány közülünk pedig tündevarázslattal zölddé tette pár tincs haját. Road volt, Depresszió és még a pattogós Firkin is! Összefutottam teljesen véletlenül egy környékbeli hobbitlánnyal, akivel együtt tanulok Bríben. És még a további napokban többször. Immár direkt. A sátramat nem tudtam hova felverni az összesereglett emberek és emberszerű lények miatt, úgyhogy ezen a napon még egy kolléga fogadott be.
Az Öreg-erdőről tudni kell, hogy Az öreg, sötét, korhadt szívű fák, mint a Fűzfa-apó, olykor varázslatot bocsáthatnak ki, vagy ravasz módon odább sétálhatnak, hogy az utazót eltántorítsák eredeti útirányától, vagy egyéb gonoszságokat műveljenek, például orra buktatják az amúgy sem egyszerű sorsú fesztiválozókat útban sátraikhoz. Úgy átrendeződtek többször is, hogy alig találtunk oda a sajátjainkhoz. Pedig nem ittunk sokat, becsszavamra!
Másnap megpróbáltuk felkeresni az egyik környéken munkálkodó törpök által hátrahagyott bánya üregében keletkezett tavat. Bár a mulatság őrei azt mondták, hogy ne merészkedjünk bele, mert kelpik laknak benne Mi fittyet hánytunk a veszélyre, a meredek parton leereszkedve olyan idilli környezetet találtunk, amit nem várna a hobbit az Öreg-erdőben.
Mentünk másnap is. A kelpiket nem láttuk, pedig próbára tettük magunkat és még a tavat is átúsztuk. Bár egyikünk beszámolt arról, hogy valami megfogta a lábát, egy napok múlva gennyező seben kívül semmi baja nem lett.
A szombati nap az ugrándozós zenéké és a faluba bandukolásé volt egyébiránt. Szekeret csak az élelmesebbek stoppoltak közülünk, de közben legalább felfedeztük a tavat. Két koncert között pedig a mulatság bejáratánál kialakított abrakolónál ittuk a be nem vihető italokat. Ska-Pécs és Paddy and the Rats. Fergeteg és ugrabugra bár mindkettőnek kevés idő jutott. Aztán a sötét hangzású Isten háta mögöttet is megnéztem, de az is csak tinglitangli volt az éjjeli Subscribe-hoz képest, ahol fél szemmel is elég volt nézni a
megőrülő embertömeget.
Harmadnap is a tónál múlattuk az időt, élvezve a társaságot és a pipadohányt. Estefelé néhány fémesebb zenekarocska után (Alcohol, Insane) és az alternatív Pál utcai fiúk megnézésével vetettük bele magunkat az igazi buliba. Supernem és Alvin és a mókusok buliját a lábam bánta, de azért két koncertet még végignyomtunk a kifulladásig :) A Fish! az énekes prosztó stílusától eltekintve marha jó volt, az Irie Maffia meg szintén meglepően tetszett annak ellenére, hogy nem ismertem őket. Az énekesnő valahonnan Haradból lehetett való. De a tegnapi PASO tömegzenekarának is Umbari dobosa volt. Az első napon meg, amikor én még nem voltam, egyenesen a Nyugati földekről, a tündék közül jött Twisted Sister lépett fel.
Még ingyen sermintákat is osztogattak napközben. Naná, hogy a nagyérdemű többször sorbaállt. Alapvetően nagyon jó volt az egész, eltekintve a Malátabár és a nagyszínpad közti összeférhetetlenségtől. Meg csak Bombadil Toma fellépése maradt el. A torkunk se száradt ki egyik nap sem, és az utolsó petákunkból még haza is jutottunk :)
írta Teljes holdfogyatkozás közben
Frodó
de genere Zsákos
Annyira sikeredett a napközbeni pihenés, hogy nem is emlékszem, hogy este milyen koncerteken voltunk, pedig messzeföldről jöttek a kedvünkért. Azért néhány foszlány megvan. A Testi Egyenleg nagyon jó volt, de tömör, mert lezavarták őket a színpadról. A barátunkat, akinek a haját befonta egy helybéli menyecske az abrakolónál, déltengeri kalóznak festették ki, egy másik lány közülünk pedig tündevarázslattal zölddé tette pár tincs haját. Road volt, Depresszió és még a pattogós Firkin is! Összefutottam teljesen véletlenül egy környékbeli hobbitlánnyal, akivel együtt tanulok Bríben. És még a további napokban többször. Immár direkt. A sátramat nem tudtam hova felverni az összesereglett emberek és emberszerű lények miatt, úgyhogy ezen a napon még egy kolléga fogadott be.Az Öreg-erdőről tudni kell, hogy Az öreg, sötét, korhadt szívű fák, mint a Fűzfa-apó, olykor varázslatot bocsáthatnak ki, vagy ravasz módon odább sétálhatnak, hogy az utazót eltántorítsák eredeti útirányától, vagy egyéb gonoszságokat műveljenek, például orra buktatják az amúgy sem egyszerű sorsú fesztiválozókat útban sátraikhoz. Úgy átrendeződtek többször is, hogy alig találtunk oda a sajátjainkhoz. Pedig nem ittunk sokat, becsszavamra!
Mentünk másnap is. A kelpiket nem láttuk, pedig próbára tettük magunkat és még a tavat is átúsztuk. Bár egyikünk beszámolt arról, hogy valami megfogta a lábát, egy napok múlva gennyező seben kívül semmi baja nem lett.
A szombati nap az ugrándozós zenéké és a faluba bandukolásé volt egyébiránt. Szekeret csak az élelmesebbek stoppoltak közülünk, de közben legalább felfedeztük a tavat. Két koncert között pedig a mulatság bejáratánál kialakított abrakolónál ittuk a be nem vihető italokat. Ska-Pécs és Paddy and the Rats. Fergeteg és ugrabugra bár mindkettőnek kevés idő jutott. Aztán a sötét hangzású Isten háta mögöttet is megnéztem, de az is csak tinglitangli volt az éjjeli Subscribe-hoz képest, ahol fél szemmel is elég volt nézni a
megőrülő embertömeget.
Még ingyen sermintákat is osztogattak napközben. Naná, hogy a nagyérdemű többször sorbaállt. Alapvetően nagyon jó volt az egész, eltekintve a Malátabár és a nagyszínpad közti összeférhetetlenségtől. Meg csak Bombadil Toma fellépése maradt el. A torkunk se száradt ki egyik nap sem, és az utolsó petákunkból még haza is jutottunk :)
írta Teljes holdfogyatkozás közben
Frodó
de genere Zsákos
2011. május 29., vasárnap
Köd-hegység megjárva
Ha már abból írom a szakdolgozatom, nem árt ennek során legalább egyszer elzarándokolni oda, ahol a kurta farkú malac túr.
Amúgy a Mátráról van szó, de az nem eléggé tolkieni név :)
-Rákóczi-túra
-tömörülés a buszon
-Kékes-futás-majdnemlátás
-üveggyár
-szakdolgozat anyaggyűjtés az utolsó pillanatban
-szamócaaa
-Parádon viharmegúszás thanks to Rákóczi sör
-geoládák minden mennyiségben
-felhőhabtenger
-Sas-kő falmászás emlékművön-
-tyúkhúsleves csevicéből és kockából
-pálinka helyett vizet vivés laposüvegben :S
-tonhalkonzerv Pápua-Új-Guineából (Support Developing Countries)
-alvás sípályán
-vaddisznók által körülvéve
-kukát vaddisznónak hívés, várás, hogy megmozdul
-síugrósánc, igazi!
-bogár orron felszippantása, majd lenyelése (nemdirekt)
-még több geoláda
-véletlenül borfesztivál leérkezéskor Gyöngyösre
-méginkább véletlenül SP-koncert ugyanott
-Olaszrizling és Irsai Olivér
Amúgy a Mátráról van szó, de az nem eléggé tolkieni név :)
-Rákóczi-túra
-tömörülés a buszon
-Kékes-futás-majdnemlátás
-üveggyár
-szakdolgozat anyaggyűjtés az utolsó pillanatban
-szamócaaa
-Parádon viharmegúszás thanks to Rákóczi sör
-geoládák minden mennyiségben
-felhőhabtenger
-Sas-kő falmászás emlékművön-
-tyúkhúsleves csevicéből és kockából
-pálinka helyett vizet vivés laposüvegben :S
-tonhalkonzerv Pápua-Új-Guineából (Support Developing Countries)
-alvás sípályán
-vaddisznók által körülvéve
-kukát vaddisznónak hívés, várás, hogy megmozdul
-síugrósánc, igazi!
-bogár orron felszippantása, majd lenyelése (nemdirekt)
-még több geoláda
-véletlenül borfesztivál leérkezéskor Gyöngyösre
-méginkább véletlenül SP-koncert ugyanott
-Olaszrizling és Irsai Olivér
2011. május 18., szerda
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)