Egy hobbit kalandjai Közép-Európában: Északon II.

A reptéren nem volt semmi fennakadás és el is indult a gép át az Alpokon, Németország és Dánia felett az Oslotól délre fekvő Rygge reptérre – hozzá kell tenni, hogy Oslot 3 reptér szolgálja ki, de egyik sincs 60 km-nél közelebb hozzá. Fél éjfélkor érkeztem meg. Hiába vitt el az ingyenbusz a faluba a vasútállomásra, nem fogadta el a bankkártyámat a jegyautomata, a másik kártyámnak meg elrontottam a pinkódját háromszor úgyhogy majdnem ott maradtam a fogcsikorgató 5 fokban (a milánói 25 után). De a buszosbácsi rendes volt és visszavitt a reptérre ingyen, ahol tudtam transzferbusszal bemenni végül Osloba.

Alpok felett

A hostelt hamar megtaláltam. Elég gyanús egy hely volt, de a rendőrök is éppen odabent hesszeltek. Az első szobában, amit mutattak, nem is volt üres ágy, de a másikban se volt sok köszönet. Azért nem tűnt el semmim szerencsére. Sajnálom azokat, akik hetekig-hónapokig így kell, hogy lakjanak, mire munkát és albérletet találnak bevándorlóként. Még az ágyneműhuzat is feláras volt, ezért vittem magammal – hálózsákot nem fogadták volna el, lol.

Reggel viszont a nyakamba vehettem a várost. Volt 14 órám, hogy a legtöbbet kihozzam életem eddigi legészakabbi helyéből. Alapvetően nem az a rengeteg ó- és középkori emléket felvonultató város, de érdekes helyek vannak benne és sokszínű. Már bőrszín alapján is:) Rengeteg a bevándorló itt is, mint a már látott skandináv városokban. A villamosok eleve megérnének egy misét, mert kékek és meglepően öregek. Napijegyet vettem, mert már 3 utazástól megéri és ugyanennyibe került volna bringa bérlése egy napra, azzal meg csak nyűg lett volna illetve nem lett volna túl nagy a hatótávolságom.

Opera

Először az Operát néztem meg, ami egy modern műremek, mindenféle ferde falakkal és kilátással a tetejéről. Több hajóra számítottam az öbölben, de valószínűleg az ipari szállítások máshol bonyolódnak. Körbesétáltam a tengerparton a város jelképének számító városházáig, ami két hatalmas téglatömb, a helyszínen eléggé tekintélyt parancsoló. Közben megnéztem az Akershus erődöt, ami egész jól megmaradt az újkorból. A Rådhus – városháza mellől átkompoztam Bygdøy szigetére, közben kedélyes amerikai asszonyok mesélték el, hogy ők azért vannak itt, mert Svédországban vettek Volvót és emellé járt két ingyen repjegy és a hazaszállítás is ingyen lesz, eljöttek tesztelni a kocsit, körbejárják Skandináviát… A sziget a faházairól híres és a Viking hajómúzeumról, amit meg is néztem. 3 temetkezésre használt egész jó állapotban megmaradt, rekonstruált fahajó van itt kiállítva, meg egy kis törilecke, nagyon tetszett. És a jegy még a történelmi múzeumba is jó volt. Visszabuszoztam a városközpontba és megnéztem a közeli királyi palotát. Éppen őrségváltás volt, mindig kifogom:) De a lovasrendőrök szétkergettek, mert beleálltunk véletlenül a zenekar útjába. Aztán a helyi Andrássy utat megnéztem a palota és a Parlament között, a nemzeti színházzal és az egyetemmel. Megnéztem a töri múzeumot is, nem egy nagy variszkusz, de azért elég kiterjedt kiállításai vannak. Aztán mire valami kaját kerítettem, eltelt egy csomó idő.

Viking hajó a 10. századból

Elmentem metróval Holmenkollenbe. Igazából föld alatt kb 10 állomása van a metrónak, azon túl inkább a HÉV-re hasonlít. A portói metróval tudnám összevetni. Idetojom a térképét. Azért mentem Holmenkollenbe, mert ott van a híres síugrósánc és olyan igazit én még nem láttam testközelből. Hatalmas! És a kilátás is nagyon jó volt, belátni egész Oslot. A mellette lévő sílövőpályán meg találtam egy csomó töltényhüvelyt. Érdekes módon visszafelé ez nem érdekelte a reptéri ellenőrzést a táskám tartalma között, csak a tusfürdőmet túrták elő, amivel felrobbantani terveztem a gépet. Kifelé pedig az se érdekelte őket:) Itt a síugrósánc mellett van még egy templom, és épült egy kisebb sánc is, ahova fel is tudtam lógni. Nagyon durva. De azért mégis furcsább érzés volt a szakadt, széteső mátrai sáncra felmászni. Amúgy még hó is volt a környéken egy kicsi.

Holmenkollen síugrósánc

Ezután visszamentem a központba, hogy csekkoljam, honnan is megy a buszom, aztán megnéztem még a katedrálist kívülről, mert éppen mise volt, aztán pedig a modern üzleti negyed, az Aker Brygge felé vettem az irányt. Közben meglestem a Parlamentet, ami egy nagyobbfajta kastélynak tűnik. Aztán a Városháza árkádjai alatt végignéztem az északi mitológia legendás szereplőit 8-lábú lovakon és isteneken át sárkányokig és világfáig. Az Aker Brygge építészetileg nagyon tetszett nekem, itt a modern nem a svájci-osztrák betonromantikát jelenti. Innen el akartam menni az Ekeberg nevű másik hegyre, ahonnan gondoltam, láthatom majd jól a naplementét. Ehhez képest már a tövében sötét volt, de legalább láttam a város Nagykörútját az odaúton. Itt Ring 1, Ring 2 és Ring 3 néven futnak roppant kreatív módon. A hegytetőn meg nem volt kilátás se úgyhogy visszabuszoztam a központba és megnéztem belülről is a katedrálist, ami belül az egyik legbarátságosabb templom, amit valaha láttam. Eleve hirdetik magukat, hogy térjen be az ember éjjel pihentetni a lábát:)

Parlament

Ezután pedig próbáltam felszállni a buszra, meglepő módon tele volt. Kiderült mondjuk hogy egészen Koppenhágáig megy, jórészt bevándorlókkal a fedélzetén. Nem csoda, a vonat sokkal drágább, viszont hosszabb ideig is megy. Ki érti ezt.

folyt. köv.
Képek itt: https://picasaweb.google.com/pjeszenszky/Oslo?authkey=Gv1sRgCK2gvrS78a-HaQ